Századok – 1870

Pesty Frigyes: Haan Lajos „Békés vármegye hajdaná”-nak ismertetése 465

PESTY FRIGYESTŐL. 461' Erdélyből Budára utazván 1655. april 19-én Füzes-Gyarmathra érkezett ebédre, délután pedig, „az igen megáradt Balkány-erén át, „Déva-Ványára sietett hálásra. Ezen vizér ma már nem létezik. Bánréve puszta. Említettik 1495. évben Matheus de Bánréve, mint erőszakos foglaló Külső-Szolnok vármegye némely helyein. A XVIII. században Bari néven is fordul elő. Volt Békés városa körül Bánhida nevü puszta, melyet 1728. évben gr. Löwenburg János Jakab bírt. Csabacsüdről említésre méltó lett volna, hogy I. Ulászló király 1491. évben Mátyás királynak a nyulakszigeti apáczáknak csabacsüdi birtokra nézve tett adományát megerősíté. C z i g o r o pusztának említése elmaradt, Vésztő és Atkához északra feküdt, Korabinszky Czigere néven említi, mi az arad megyei Csigerel-re emlékeztet. Cz'goro pusztát 1720. év alatti összeírásban is találom. A Büngösd ere Schediusnál Pünkösd folyónak iratik, Korabinszky e helyen Pünkösd nevü pusztáról tud a Sebes- és Fehér-Körös szögében. A Büngösd, vagy Pünkösd a Körösből szakad ki, és mintegy 3 mtfnyi folyása után Tarosával szemben abba szakad vissza a megyeri és fási puszták határában. Neve eredetileg, miként Haan és Szabó K. nyomán Palugyai egyaránt véli, Bükkösd lehetett, a közelében levő bükkösöktől. Igazolja ezt a hozzá közel eső Bikk-ere nevezetű ér is, mely mellett a fási határban újabban épült Kertész község a nép szójárása szerint Bik-eri-nek hangzik. D a n c sházához pótlólag megjegyzendő, hogy Zeeky László itteni részbirtokát 1513. évben Bajoni Istvánnak elzálogositá. Ecseg. Ezen 20,000 holdas, Csudaballával határos puszta csak a német kormány ideje alatt, a forradalom után tartozott Békés vármegyéhez, most Heves vármegye külső-szolnoki részén fekszik és Déva-Ványálioz tartozik. Hajdan falú volt, templomának romjai az újabb korig fenmaradtak és csak mintegy 30 évvel ez előtt hordattak szét falai. Egyházhalom nevü részén a paulinusok kolostora állt. Eperjes puszta, Arad vármegye szélén. Basta György erdélyi generális Szebenben 1602. julius 16-án kelt levelével az eperjesi kastély egész helyét, a hozzá tartozó arad vármegyei falukkal, melyeket Báthory Zsigmond fejedelem Szentlászlói Kamuti Farkasnak és Balásnak a töltik kölcsön vett 10,000 magyar forintban elzálogosított volt, és melynek azok attól fogva békés birtokában voltak, a császártól nyert lel-