Századok – 1870

Pesty Frigyes: Haan Lajos „Békés vármegye hajdaná”-nak ismertetése 465

470 KÖNYTVISMERTETÉSEK BÍRÁLATOK. jes fölhatalmazása erejénél fogva ugyanazoknak, ugyanazon összegben elzálogosítja. Fecskés-nél említésre méltó lett volna, hogy 1731. évben Pero kapitány annak birtokosa volt, ki 1735. a lázadás feje lett. A magyar kir. helytartótanács rendelete folytán néhány évvel ezelőtt kiadott helynévtár nem ismer Fecskés nevü helységet, Fényes csak a Csanád vármegyeit említi, ezt kitünteti Korabinszki is Békés vármegye szélén Tót-Komlóshoz délkeletre. A Csongrád vármegyei Fecskés ugyancsak Korabinszkinál a Fehértó és Sóstó fölött található, Haan azonban azt irja: fekszik a szegedi országút mellett balkéz felől, az úgynevezett Sóstó és Fehértó közt, és ezt számítja ő Békés vármegyéhez. Hihetőleg ezt érti egy 1466. évi okmány Monyoros-Fecskés helység neve alatt, miről már fentebb szóltam. Fehéregyház puszta. A váczi káptalan 1448. évben jelentést tesz super evocatione Jacobi Layos de Zenthmarthonzállása, ki a folyóban annak Feyereghaz — in Comitatu de Bykes — possessiohoz tartozó részében jogtalanúl halászott. Ezen Fehéregyház Palóczy László, Simon és János birtoka volt, a kiknek javára a fentebbi megidézés történt. Wesselényi Ferencz nádor 1663-ban Szőllősy Mihálynak stb. védlevelet ád Fehéregyházára nézve. Fábián-Sebestyén most Csongrád vármegyében fekvő puszta, hajdan nemcsak Békés vármegyéhez* hanem a XVI. században a Kúnsághoz tartozott, nevezetesen az 1572. évi összeírás szerint volt benne 22 földes gazda, és 3 zsellér. A szerző által említett Halásztelek még az 1728-dik évi összeírásban mint desertum Halász fordúl elő. Káka puszta a XVIII. század elején Kákafog, helyesen Kákafok néven. Keszi puszta, Nadabi Lázár 1476. évben birtokrészeit Zentmarton, Kezy, Feldhid falukban, valamint Veresegyház, Kwdegház, és Gyarmat (ma Fekete-Gyarmat) puszták hatodrészét, 900 arany forintért elzálogosítja Somogy Andrásnak és fiának Benedeknek, kik Gyulán laktak. A nevezett birtok akkor mind Zaránd vármegyében terült el. Keszi 1728. évben, midőn gróf Löwenburg János Jakab főispán bírta, Mezö-Keszinek Íratott. K é tegyháza 1592. évben adományozásra ajánltatik Fodoroczy György, Kovács János és Ghémes György javára. Vári községgel és Keszi praediummal 1729. gróf Löwenburgnak adományoztatok. Almási Márton a falvak állapotáról jelentést tesz; ő