Századok – 1870

Pauler Gyula: Wolf Ádám „Lobkovicz Életé”-nek ismertetése 44

48 mozgalmakról, melyet 1669 jun. 21-én Rottal, Lobkevitz, Montecuecoli előtt tett. A tényt magát tudtuk Zrínyi védelméből, és későbbi vonatkozásokból : de megfoghatatlan volt, mint Szalay is mondja, mi indította Zrínyit, aki minden áron fölkelést akart, e lépésre? és mikép történt, hogy úgyszólván e vallomással egy időben folytatta ellenséges működését uz udvar ellen ? A vallomásnak Wolf által közlött — a mint látszik — kimerítő kivonata minden eddigi erötetett magyarázatot — a minőt e sorok irója is megkísértett a „Századok" I. évi folyamában — halomra dönt. Látjuk, hogy Zrínyi vádolá Nádasdyt, de a nemzeti mozgalom szálait, terveit, részeseit nem födözte fel ; az egész csak Rottal müvének látszik lenni, hogy Nádasdyt megbuktassa. Kiemelendőnek tartám ezen körülményt, mert Zrínyinek emlékét egy súlyos vádtól tisztítja meg ; s ha meg is erősíti azt, hogy szenvedélyes, környezetének befolyása alatt álló, inkább karddal, mint észszel biró férfiú volt : mégis, már most elmondhatjuk, hogy az összeesküvésnek vezérférfiai közt Wesselényin kívül is volt egy, a ki komolyan akart a haza sorsán változtatni, és nem tekinté az összeesküvést csupán eszköznek önző czélok elérésére. Szerzőnek egyik főforrása Széchy Máriának 1671-ki pozsonyi vallomásának német fordítása, nemkülönben Iványi Fekete Lászlónak 1668-iki följelentése. Az előbbit azonban teljesen az eredetiből, melyet Hajnik Imre már néhány év előtt fölfedezett a kamarai levéltárban, Fekete jelentését pedig a nemzeti múzeumban levő kézirati kivonatból, már ismeri a magyar irodalom, és e sorok irója Zrínyi Péter életében, a „Századok" 1867-iki folyamában, szintén már felhasználta. Azt hiszem, kétségbe nem lehet vonni, hogy a jelen mű sokban gyarapítja ismereteinket, sőt valódi nyereségnek mondható ; mindazonáltal roszúl járna, a ki mindenben reá hagyatkoznék. Benne is megvan a német müvek közös hibája, hogy hazánkról szólva, épen a köztudomású dolgokról, melyekre nézve mi kútfőket sem tudnánk nevezni, annyira tudva vannak mindnyájunk előtt, birnak a legferdébb fogalmakkal. Ilyen botlást követ el, midőn a magyar igazságszolgáltatásról beszél. Vannak ismét más, szarvas hibák, melyeket nyomtatási, vagy tollhibáknak vagyok hajlandó tekinteni. Szerző szerint р. o. Wesselényi 1652-ben lett nádorrá, 1655. helyett ; Zrínyi Péter 1611-ben szü-