Századok – 1870

Foltíny János: A szihalmi Árpádvár vagy Földvárhalom ásatásának s az ott lelt tárgyaknak ismertetése 442

444 SZÍHALMO N LELT TÁRGYAK ISMERTETESE. halom keletkezésének, módját is, nem lévén az egyéb, úgymond, mint Árpád várának romja, innét a sok cserép és kő benne. A népet ezen balvélekedésében esetleg még inkább megerősítette a vármegyei tiszti-karnak minden időben fönnállóit, dicséretet érdemlő rendelete, mely a történeti nevezetességű halomnak bolygatását megtiltotta, s folyton akadályozta. Köszönet érte a tudomány nevében. Ily körülmények között eleinte nem kellett egyebet tennem, mint egy vagy két munkással a helyszínén megjelenve a halom ásását fölszabadítanom, azonnal jöttek segélyemre munkások, serényen dolgazva azon jó remény fejében, hogy majd Árpád kincsét megtalálják; azonban míg ők azt keresték és nem találták: addig én az itt szemlélhető tárgyak, e valódi nemzeti avchaeologiai kincsek nagy részét találtam. Említenem kell még a Szíhalom alatt elvonuló, s általam szorgos figyelemmel kísért hatvan-miskolczi vaspálya földmunkálatait is, honnét szintén nem egy szép darab került birtokomba. Erről azonban alább még tüzetesebben fogok szólani, áttérve most a leihely és lelet tárgyilagos leírására és ismertetésére. * * * Szíhalom a Mátra, vagyis inkább a borsodi Bükk-hegység kinyulásának már-már síksággá lapuló végmagaslatán, Borsod vármegye délnyugoti szélén, Egertől másfél óra távolságra délkeletnek, közvetlen a hatvan-miskolczi pályán, s az Egeivize mellett fekszik. A lelhely, az úgynevezett Földvár-halom pedig, mint már említém, bent a községben, ennek déli irányban a legvégső pontján, többnyire szegény sorsú lakosok házaitól környezve szemlélhető. A magaslatról, melyen a halom az azt környező házakkal áll, déli oldalon leereszkedő van az Eger vizére, s ezentúl kezdődik a heves-jászsági róna, melyre innét egyike nyílik a legszebb kilátásoknak. A halom hosszúdad köralakú, s kerülete, fölmérésem szerint 420, átmetszete 72, és legnagyobb magassága 12 lábat tesz. Az Eger vize jelenlegi, s újabb időben keletkezett medrén túl, a balmot félkör-alakban, szemmérték szerint mintegy 2000