Századok – 1870

Thaly Kálmán: Régi ágyúnevek és föliratok 415

416 TARCZÂ. Az erdélyi hires „farkas" ágyút В ,thory Zsigmond öntette, Géezy János kormányzó halála után, „igen szép mesterséggel, hogy annak mását akárki is valahol alig láthatná," mint Szalárdy irja ; (Siralmas Krónika 477., 478.1.) ; ilyen disticlion öntetett vala pedig reá : „SVM LVPVS, ALPIVM NOMEN NE TEMNITO LECTOR : NATA EST AYSPICIIS INCLYTA ROMA MEIS. FARKAS AZ ÉN NEVEM, KÉRLEK NE IRTÓZZ OLLY NÉVTŐL MELLYRÖL VÖTT RÉGEN RÓMA IS EREDETET." Ezen ágyú, mint Szalárdy látás után leírja, roppant moles vala : „hossza öt egész ölnyi, golyóbisa pedig mellyet vetne, ötven egész fontos ; proportióját, vastagságát, ehhez képest, a ki ahhoz ért, ha nem látta is, megitílheti. " E nagy faltörő ágyú később talapzat nélkül, használatlanúl hevert Gyula-Fehérvárott, mígnem a mindenre kiterjedő gonclú öreg Rákóczy György fejedelem — ki maga is sok szép ágyút öntetett saját czímerére s elmés inseriptiókkal, — hozzá való roppant faalkotmányt : ágyat, kerekeket készíttetett neki s felvonatta a fehérvári bástyára, a hol mindenek csodálták. Mikor aztán II. Rákóczy György idejében a tatárok Fehérvárt feldúlták: Az öreg „farkas"-t elvinni nem bírván, „hogy azon is kezek szennyét hagyhatnák : nagy sok fával köröskörnyűl rakták vala, és olly véggel gyújták neki, hogy ugyan elolvaszszák ; de hogy olly nagy moles volna, erőt a tűz rajta nyira nem vehetett, hanem csak a gyújtó lyuka vesztegetődött vala meg." Mindazáltal, mikor a következő 1660-iki télen Rákóczy Szeben várát rászállá Barcsay Акозга : nagy, vasas talpú szánon Szeben alá vonatván, főként „ijesztésül" a hires „farkas"-ágyút, még használhatta a faltöretésre, habár tüzérei most már nem mertek is többé teljes mértékű lőport tölteni bele. Igen érdekesek a nag y-k a n i z s a i régi ágyúk, — többnyire XVI-ik századiak, 1536-tól kezdve, — melyek, a törököktűi 1690 april 9-kén, Kanizsa várával együtt gr. Batthyányi Ádám dunántúli főkapitány hatalmiba kerültek. Ezek ; Kanizsa ostromzárlatának s megvételének történetével együtt részletesen le vannak irva amaz egykorú kéziratban, melyet a hg. Batthyányi-ház körmendi levéltárában 1868. öszszel volt alkalmam átvizsgálni, s reá a Történelmi Társulatot is, a m. é. april havi ülésen tartott értekezésemben figyelmeztetni. (L. Századok, 1869. évf. 259— 61.11.) Czíme e munkának : „D e С an i s a, a T u rci3 revindieata, " szerzője Schwegler Kristóf Henrik, es. к. keleti