Századok – 1870
Jakab Elek: Szabó Károly „Magyar Vezérek Kora” czímű művének ismertetése 401
Könyvismertetések bírálatok. 4o5 örökre meg lesz ; de a mint mi nem neheztelünk a túlsó oldalon levőkre történetirodalmi feketevérüségökért, úgy megvárjuk, hogy ők is legyenek szívesek elnézni, ha előttünk kissé derültebbé kezd válni hajdankorunk. Hanc veniam da m us pétim usque v i e i s s i m. Ránk nézve nem közönyös dolog az a nagy esemény, hogyan jutottak őseink e drága föld birtokába ? Hiszen ez történelmünk egyik legdicsőségesebb része. Mi nem vagyunk gyülevész, nem bevándorolt nép. Mi fegyerrel kezünkben, hösileg harczolva és győzve tettük mienkké e liazát. Hogy történt ez, miként ment végbe? lehető tisztán kell tudnunk nekünk, s e tudást átszállítnunk századok múlva születendő utódainkra is. Ábrándokba ringattatni én sem kivánom nemzetünk ifjúságát, de elfásúlt világpolgárrá növekedni látni sem. Szent-Istvántól kezdődő történetink ostromlatlanúl állanak nézetelleneseink előtt, mert ott már a német is civilisatiónk osztályos részese ; de azon elől elvitatni készek mindent, mintha merő barbárok lettünk volna, mert ott keleti daliás alakjában, szinte mondanám őserejü nyers természetében tűnik föl nemzetünk, mely senkitől nein fél, de a melytől fél Európa retteg, melynek senki szövetsége nem kell, de a melyét minden szomszéd nép keresi a mely a föld egyik legszebb országát foglalja el s abban hatalmát egy évezredre erős kézzel, bölcs intézményekkel megállapítja, akkor, midőn azóta számtalan ország megszűnt létezni, sok nép elenyészett a föld színéről. Ez a vezéri korszakban történt, népünk ifjú levente korában, minden idegen gyámkodás nélkül, nemzeti geniusunk ösztönszerű sugallatára ! Ez bánt sokakat. De minket nem, mi büszkén mutatunk e korszakra s megtanítjuk gyermekeinket a római költő amaz önérzetes verse értelmére : Et documenta d a m u s, quo s u m u s о r i g i n e n a t i = majd bebizonyítjuk, honnan származtak ide őseink ! A mely nemzet múltját elfeledi, jelene jogosúltságát vonja Önmaga kétségbe. Hogy mi ilyet ne tegyünk, soha parancsolóbb körülmények nem igényelték, mint épen most. A magyar társadalom egy sajátságos nivelláló irányban fejlődig mostanság. Vájjon nem fogja-e ez eredményezni előbb a nemzeti cultus, utóbb a nemzeti egyediség elmosodását ? 27*