Századok – 1870

Thaly Kálmán: Adalékok az 1735. és 1754-iki népforrongás történetéhez I. 30

34 fájlalják, hogy mai napon az generálisnak az ellen valamely punctumokat írásban adván, fenyegették, hogy deputatusokat azonnal Bécsben fogják küldeni, hanemha contramandálja ; melylyet cselekedni nem akarván és arra válaszúi nálam az bírónak azt adván, hogy az militia ide úgy nem jött mint ellenség, kapuit is az városnak cl nem foglalta, hanem mindeddig magok hatalmokban lévén és nyitva állván, — Isten hírével oda küldjenek a hova tetszik. Erre nézve talán inviálták is magok dcputatussát Bécsben. Minémő cselekedeteken debrcczeni uraméknak én teljességgel meg nem ütközöm, jutván eszemben, hogy tavaly is kívánván elkerülni negyven Hottojanusoknak itten való léteket, egy deputatust küldöttek Bécsb3n, a ki három hétig oda lakván, kétségkívül egynehány százakat elköltött. De az mostani contractió nagyobb consideratiójú lévén, azon kell csudálkoznom : miért az egész magistratus nem ment Bécsben, ezen contractió impeditiójának sollicitatiójára ! Csak könnyen akarnák ö kegyelmek a dolgot, — de nem úgy szokták Magyarországban az czigányt verni Egykorú másolatok, egy papiroson, a gr. Károlyi-nemzetség levéltárában ; eredetieik — mint említők — bizonyára a néhai kurucz tábornok gróf Károlyi Sándorhoz szólottak, ki azokat — hihető — gr. Pálfty János nádornak felküldvén, magának e másolatokat tartá meg. Végre, még a szent-antali lig Koháry-levéltárbau is találtam, a még rendezetlen levelezések közt, a Pé ró-féle fölkelést illető adatokra, nevezetesen egy eredeti levélre és két, egykorú tudósítás kivonatára, melyek amabba belezárva voltak. A levél valamelyik gr. Koháryhoz vala intézve, s így szól : „Dcménd, 18. May, 1735. Méltóságos Gróf, Nekem nagy jó kegyelmes Uram! Hogy Erdőhegy nevő falunál, Tiszántúl, Maros és Körös vizek között, azon rebellisek öt vagy hatszázan lekonczoltattak, és többi Világosvár felé való erdőknek recipiálták magokat : ezen accludált leveleknek párjából confirmatióját méltóztassék megérteni Ngodnak. Sőtt, a mint Tiszán túl való, czibakházi ember — a ki ezen órában jött onnant Földváry uramhoz — szóval is referálja, a hogy Péró nevő rácz kapitány Aradon már