Századok – 1870

Thaly Kálmán: Adalékok az 1735. és 1754-iki népforrongás történetéhez I. 30

35 vasban is vagyon, és azon rebellisekbül többet ötvennél elfogtak, cs naponként mindenfelé őket nyomozzák, fogják és rabságra hajtják. És így már nem félek egy csöppöt is Dcménden, mivel már nemes vármegye (Heves) részérül is lesznek istrázsáink, bogy tolvajok föl ne verjenek bennünket. Mely relatióknak extractussát itt Ngodnak acclusis alázatossan megküldettem. — Ngodnak alázatos szolgája Markovics Sámuelm, k." Az első csatolvány : „Extractus Literar um Domini M a 11 h i a e F e к e t е. „Misda (?) 15. May 1735. Tegnapi napon vettem szolnoki Páter Quardián levelét, melyben irja ő kglme, hogy a tiszántúli vitézek nem mások, banem valóságos kuruezok, — kik közül Erdőhegy nevü helység mellett mintegy öt vagy hatszázat végházbeli ráczok fölkonczoltak és némellyelcet megfogtak. A mely hadak innét általmentek : azok felöl még semmitsem hallottam." A második csatolvány : „ExtractusLiterarumSpectabiliDominiMic h aelis Földváry ex Partibus Trans-Tybiscanis, С z i b a к h á z a, 15 May emanatarum. Az megesett lármás zendölés felöl, Istennek hála legyen, jobb hirilnk érkezett; mert az bizonyos, hogyráczságelölkapván kuruezokat, 500-ig vagy 600-ig halomban hánt, — kuruezok közül 50-ig \alót Budára rabúl hajtottak. — Ennek az rebelliónak eredetét — a mint is ennekelötte hallatott — Péró nevö rácztól kezdetett, úgy mondják, a mint is Péró rácz most is vasban vagyon Aradon. A többi ráczokat pedig tőle elállani referálják, — és igy a kuruezokon mentenek; a többit pedig, a kit le nem vagdalhattak : azok elhagyván mindeneket, az Oláhország felé, gyalog, az erdőknek szaladtanak, kik után most is ő Felsége részérő! levő emberek — bővebben háromezernél — utánnok mentek. És így immár кevesi t félünk." Mind a három irat egy kéz, — nevezet szerént Markovics Sámuel irása. Közöljük, mint azon események részleteit kiegészítőket s közvetlen benyomás alatt Írottakat, — a mi mindig bizonyos *