Századok – 1870

Pesty Frigyes: Magyarország történeti térképének kellékeiről 291

294 MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETI TÉRKÉPE Vas vármegyére nézve az az észrevételem, liogy Inándy nem tudván, miszerint Oscyag = Eszék : azt véli, bogy ezen, az okmányokban előforduló Oscyag = Oszkó, mely Vasvártól délre esik. Ott találjuk Eszéket is a térképen, de csak a kevéssé elváltozott Ezeg alakban. Oszkó egykor Markusfölde nevet viselt, de solia sem Íratott Oscyag-nak. Sáros vármegyében a mai Beczallya régentén Belcella nak Íratott ; ezt a térkép Bércaljára magyarázza, minden jog nélkül. Bars vármegyében Leányd falut hiába kerestem a Garam folyó mellett, Szcpesben a Szcpesvárallyával határos Almást, Baranya vármegyében Kaplyon falut. De nem ilynemű hiányokat akarok fölsorolni, melyeket vajmi sürüen lehetne még szaporítani, hanem inkább olyanokat, melyek úgyszólván országos érdekű kérdéssé emelkednek. Inándy térképén Magyarország határa a Drávánál végződik ; a mi ezen túl van, az neki Alsó- és Felső-Slavonia. Nem akarom azokat ismétleni, a mi a mai tényleges állapot ellen sok jogtörténeti és geographiai iró mellett az én csekély részemről is felhozatott, annak bizonyítására, hogy a mit ma Slavoniának nevezünk, az csak visszaélés a nevekkel, minthogy magyar vármegyék a Dráván túl is voltak ; Inándy irányában csak azt jegyzem meg, miszerint Somogy vármegyének határai a XIIl-ik században a Dráván túli vidékre is kiterjedtek, és hogy nevezetesen, a ina Körös vármegyéhez tartozó Csázma, egyik káptalan székhelye, Somogy vármegye keblében feküdt. (Fejér IV. 2. k. 215. lap és V. 2. k. 366. lap.) Ezt figyelembe kellett volna venni Inándynak. Nagyon el van továbbá hanyagolva Inándy térképén a Duna azon része, mely ma Pest vármegyének solti járását alkotja. A XIII-ik században Fehér vármegyének területe átcsapott a Duna balpartjára és magában foglalta Pest vármegyének némely részeit, például a Duna Vecsétől Kalocsáig eső falvakat. De Tolna vármegye is birt az imiensö részen. Ugyanis I. Béla király, midőn 1061. évben a szegszárdi benczés monostort alapítá, ennek többi közt Malom ér, Adacs, Szatmár, Nádasd, Bátya, Görgény, Halász, Garáb, Fájsz, hajdan Tolaa vármegyében fekvő helységeket adományozza. Malomért mint pusztát találjuk Kalocsa mellett, Adacs neve pedig fönmaradt