Századok – 1870

Pesty Frigyes: Magyarország történeti térképének kellékeiről 291

PESTY FRIGYESTŐL 295 az adacsi csárdában, Pestmegyében, Szegszárddal egy irányban. Garáb falu, Solt vármegyében még mint puszta a mult századokig létezett, most pedig mint ilyen is már elenyészett. Halászi falu majd Tolna, majd Fehér vármegyéhez számíttatott, de valósággal a Duna balpartján feküdt, Fájsz és Dusnok melleit. Görgény ma is létezik Tolnában, Gergyen vagy Gerjen néven, mint falu. Az okmányokban, Dalatha néven előforduló falut, a Baranya vármegyében fekvő Dályoggal azonosítja Inándy, a melylyel pedig nem azonos ; mert midőn Moys nádor 1272-ben az ábrányi cistereita monostort új adomány nyal gyarapítja, ezeket irja : „Et nos Moys Palatinus specialiter condonavimus eidem monasterio totam nostram portionéin in Dalatha existentem, cum piscinis et aliis pertinentiis ; item in villa Buguzlon terrain nostram a Domino rege nobis collatam et donatam, cum stagnis et suis pertinentiis prope terram Dalatha." (Fejér V. 1. к. 262. és V. 2. к. 92. lap.) Világos, hogy Dalatha és Buguzlon falvaknak szomszédosoknak kellett lenni. És csakugyan Dalatha nem egyéb, mint a hajdani Kis- és Nagy-Dalocsa (IV. László király 1273. levelében is : Dal ach a), mely ma már nem létezik, mert határa a Pest megyei Bogyiszló határába olvadt. Feltiiuő, hogy a solti járás sárközi falvait (melyeket Ináinly egytől egyig mellőz) miként lehetett egykor Tolna vármegyébe kebelezni, holott a közbe eső Duna a közigazgatást fölötte nehezítette ; őseink ennyire nem véthettek a czélszerüség ellen az ország felosztásánál. De lia a régi kor földirati viszonyait vizsgáljuk: ezen látszólagos anomalia megszűnik. Bogyiszló falu északi részén ugyanis találjuk az úgynevezett Holt-Dunát, melynek medre még a XIV-ik században is Nagy-Dunáúl szolgált. Ezen Holt-Dunából folytatólag, a tolnai uradalomhoz tartozó erdőségeken keresztül, egy út vezet az öreg Dunához, Tolnára át, és az itt fönálló rév is a tolnai uradalomhoz tartozik. Mindez oda mutat, hogy a Dunának itt egykor más folyása volt, és hogy Tolna vármegyének a szegszárdi apátsághoz tartozó birtokai nem a pesti, hanem a tolnai partokon terültek el. A folyók irányának ily változásaira, melyik hazánk más vidékein is elöfordúltak, a térkép-készítőknek, úgy hiszem, figyelemmel kellene lennie.