Századok – 1869

Botka Tivadar: Leszenyei Nagy Ferencz és a tállyai tartománygyűlés 73

79 tárul. Tudatja, hogy számosan sereglettek össze, és elhatároz­ták : miszerint minden vármegye gyűlést tartván, felirjon nagy alázatosan ö felségének, jelentse ki eddigi cselekedetének méltó és törvényes okát, könyörögvén : tartsa meg őket törvényes szabadságokban, ők is élni-halni kívánnak ö felségével. Az el­lenségeskedésre semmi okot nem adnak: csak szintén a német katonaság is békével maradjon. Gróf Stahremberg fogsága, jelenti tovább Nagy Ferencz, annyira enyhíttetett, hogy a vár­búi is kimehet, a mikor tetszik, és feleségét is oda vitette a fe­jedelem. A tokaji ostrom felfüggesztetett, valamint mindenfelöl fegyverszünetet tartanak. Ez úttal is hangsúlyozza azonban Leszenyei, a mire első jelentéseiben oly kiváló fontosságot he­lyezett, tudniillik, hogy több német had az egyezkedés előtt ne jöjjön az országba; mert, úgymond, ezek a fegyver ellen végle­teket követnek el, ha egy lábig elvesznek is. Biztosítja végre Rottalt, hogy most az embereket hajlandóbbaknak fogja találni a kibékülésre, mint Eperjesen, ha lejö közéjök. Leszenyei fára­dozásától és jelentésétől nagy eredményeket várva, minden rá­beszélő erejét megfeszítette, hogy a kormánynyal a kiegyezés szükségét, elfogadását és a czélra vezető alkalmas eszközöket megértesse. Levelének ezen részében remekelt. Indokai egyaránt észhez és szívhez szólók. „A fellobbant tüzet, irja többi közt, ezen az földön, ha olajjal kezdik oltani, nem kétlem, megemészti ez romlott hazát is, de tartok attúl : messzebbre is terjed ; mert extremitásokat tettek fel czélúl, in casu praesupposito, ezek az felháborodott elmék.^lstennek szent vére hullásáért könyörgök nagyságodnak, cselekedjék minden jót nemzetünkkel, s méltó­ságos dexteritásával conserválja urunknak ez hazát, és urunkot az hazának ! ki úgy lehet meg, ha az tractára, melynek nagy híre vagyon, nagyságod jön, elhivén tökéletessen, a mint én sok ember szájából vettem : nagyságod méltóságos személyét látják és acceptálják nagy örömmel, és sokan az elsők közül csaknem conditióúl sine qua non, teszik fel. — A mostani itt való dolgok circumstantiáira nézve írom és alázatosan javallom : el ne ma­radna nagyságtoktúl a két gróf úr közül egyike, vagy Forgács Adám uram, vagy Eszterházy Pál uram, a mellett kiváltképpen camerae praefectus uram ö nagysága. A tracta pediglen nem Trencsényben, a mint híre vagyon, hanem Eperjesen, vagy lega-

Next

/
Thumbnails
Contents