Századok – 1869

Pauler Gyula: A bujdosók támadása 1672-ben - 1

5 vár, a vétkes merénylet tervelt színhelye, lerontatott, s a gazdag főúr fiaival földönfutóvá lett ; lángolva a bosszútól, kész mindent elkövetni, hogy az ausztriai háznak igazságtalanságát a csatamezőn visszafizethesse*). Petróczy mellett nagy tevékenységet fejtett ki Szepessy Pál, régi, de nem gazdag abaujmegyei családnak sarja, Wesselényi Ferencz nádornak és Széchy Máriának igen kedves embere. Az elsők közé tartozott, kik a nádorral összeesküdtek, főrészes volt a szövetségben, melyet Zrinyi a felvidéki protestánsokkal kötött. Tndta a bánnak legtöbb tervét, és sokat járt Egerben, Kara Ibrahim basánál, hogy általa a törököt a magyar ügynek megnyerje. Midőn 1670-ben Rákóczi fegyvert fogott, mint borsodi alispán Szuhayval Tokajt ostromolta, s a forradalmi sereg felbomlása után neki volt majdnem legtöbb oka a németek elől Erdélybe menekülni. Bátor férfi volt, ki minden veszedelemben megállta helyét, de mégis leginkább a diplomatiára hajlott, s e téren ritkltá párját a bujdosók közt. Többoldalú tudományos képzettséggel bírt. Ismerte a nemzet történetét, és gyűlölete fokozódott az ausztriai ház ellen, midőn a múltban is mindig csak azon jelenetekkel találkozott, melyeknek a jelenben borongó kedélyű szemtanúja és áldozata volt. Mint szegény ember, Teleki Mihály kenyerén tengődött Sorostélyon, és végkép elkeseríté az üldözés, melyet vallása, a protestantismus, a hazában szenvedett. Hajlandóvá lett—legalább ellenségei vádolák — mindazon üldözési fegyverekhez nyúlni a pápisták ellen, a melyeket kezükben annyira kárhoztatott **). *) Petróczyra nézve v. ö. Bethlen János Históriáját, Horányiféle kiadás. I. k. 261 1. Fia Petrőczynak is írta magát, a mi magyarosabb hangzású : de az egykorú hivatalos okmányok, történetírók, mint Cserey, Bethlen, Babocsay, Klein mind csak ó-t használnak, egyedüli kivétel Cobbnak egy alább idézendő proclamatiója, mely azonban csak későbbkori másolatban maradván fenn, döntő fontossággal nem birhat. **) V. ö. Szepessy Pál másolatait a nemz. múz. kéz. 411 quart, hung., melyekben különösen feljegyzé mindazon beszédeket, leveleket, melyeket az akkorában halálra ítélt magyarok mondottak, írtak. Egy labancz ének szerint: — közié velem Thaly Kálmán „Kuruczvilági Énekek" czíinü sajtókész érdekes gyűjteményéből — „barát-vérrel