Századok – 1869

Pesty Frigyes: Hún-mongol-magyar rokonság 61

62 Ábrahám, Mózes, Eszter, Ézsaiás stb. nevek, és e szerint a székelyeket zsidó eredetüeknek kellene tartannuk. Az Attila név aligha Ázsiából került mihozzánk. Saxo Grarnmaticus Atyla nevü dán hereeget említ, Harald király korában, ki a VII. század végén uralkodott, és ki alatt ott a keresztyénség első csirái mutatkoznak. Ugyanezen Harald alatt élt egy Hun nevü dán four. A német tudósok határozottan magoknak igyénylik az Attila nevet (habár nem az azt félelmetessé tett történeti férfiút) és az Azo, Azillo, Adelo, valamint Ezo, Etzel, Attila neveket hasonlítják össze. Attila, az Európában született hunn király, miért ne nyerhette volna az alatta élő góthoktól a maga nevét ? A szokások hasonlatosságára sem lehet hivatkozni a nemzetek rokonságának kérdésében. Ama szokás például, a királyokat valamely patak medre alá temetni , miként ez a Shakespeareből ismeretes Lear, máskép Leirus királylyal történt, ki a világalkotás 3105 esztendejében halt meg, germán szokás, melyet Attila is magáévá tett, midőn sirját az Etsch folyó alá rendelte készíttetni *) Ki ne emlékeznék itt a honalapító Árpádra, „ki tiszteségesen temettetett el, egy kis patak fölött, mely kőmederben folyik alá Attila király városába." ? A magyarnak vélt szokás : a megválasztott fejedelmek paizsra emelése , más nemzeteknél is divatozott, például a «-égi germánoknál. Tacitus hist. IV. 15. irja : (Brinnio) „impositus scuto, more gentis (Caninefatum) et sustinentium lmmerisvibratus, dux eligitur." De a frankoknál is divatozott e szokás a királyválasztásoknál, és a paizsra emelés még előfordul, mikor Kis Pipin a trónra lépett.**) Fogarassy János azon kis értekezésre is hivatkozott, melyet Horváth Mihály 1859-ben a Rajzolatokban kiadott, a hunnok maradványairól Svájczban, az anniviersi völgyben. Nem tudom, init akart Fogarassy saját nyelveszete támogatására ezen czikkből kihozni; csak arra vagyok *) San Marte : Die Arthur-Sage und die Märchen des rothen Buchs von Hergest, 17 lap. A hazai hagyomány ezen temetkezési helyről mit sem tud ; mert Attila, Kézai és Turóczi szerint Keveaszón temettetett el. Bél Mátyás ezen nézet helyességében kételkedik, és Otrokóesi Fóris Ferenczet követvén, inkábVazt hiszi, hogy Attila sírhelye Jász-Berényben volna keresendő. Révész egy másik hagyományt említ, mely Dombegyházát mondja Attila temetkezési helyéül. **) Zöpli : Deutsche Rechtsgeschichte 399 és 405 lap ; és Grimm deutsche Rechtsaltertliümer 234 lap.