Századok – 1869
ifj. Kubínyi Ferencz: Adalékok monostoraink történetéhez 38
39 A második, 1299-bcn kelt oklevélben, melynek eredetije a m. nemzeti múzeum kézirat-gyüjtoményében őriztetik *), István al-országbíró bizonyságot tesz arról, miként egy részről J á n o s, Pousa fia, úgy is mint P o u s a mester, szálai esperes és Már k fivéreinek nevében, más részről pedig F ii 1 ö p mester, Tamás fia a maga és ücscse T a m á s és megholt öcscsének Dénes nek hasonnevű fia nevében, előtte személyesen megje lenvén, azon ügyben, mely már elébb Ítélőszéke előtt tárgyal tátott, becsületes férfiak közbenjárásával és az ö engedőiméből, egymásközt olyképen vallották magokat kiegyezetteknek, miként az ekkoráig köztök emberölés, pusztítások, gyújtogatások, fosztogatások s egyéb sérelmek miatt támadt ellenségeskedéseket megszüntetvén, egymásnak közei-rokoni viszonyuk és a jó egyetértés kedveért kölcsönösen megbocsájtottak, ezenfelül azon régibb osztályt, melyet azelőtt egyrészről említett János atyja, Pousa, másrészről pedig a megholt Dcnc s, és nevezett F U 1 ö p mester és öcscse, becsületes férfiak közbenjárásával ajurlei convent előtt kötöttek, szemügyre vévén ama convent oklevelét, elfogadák s újra megerősíték, annak kivételével, hogy nevezett JánosaJurle földben lévő azon birtokrészt, melyet atyjának, Pousának, néhai Dénes bizonyos sérelmek fejében a jurlei convent oklevelének erejénél fogva átadni, vagy értékét készpénzben kifizetni tartozott : ama Dénes hasonnevű fiának visszaboesájtá. S ezen már régebben kötött s most másod izben megerősített osztály szerint Pousa fiai a Dráva melléki Wrbona és Z a 1 a b u r d a földeket, továbbá a zalavármegyei Bér, B o c s k és II i d v é g falukat, és a Tisza melletti Püspöki helységben lévő részbirtokot kapták, másrészről pedig Fülöp mesternek és véreinek a szentgerardi vár, Szentgerolth faluval együtt, továbbá Zyud, Barka ésUdvarnok faluk jutottak osztályrészül stb. Ezen itéletlevélben tehát a jurlei conventnek két, tanúbizonyságot magában foglaló s törvényes erejű kiadványáról van szó ; az egyik az említett felek közt kötött osztálylevél, mely István al-országbiró előtt általuk felmutattatot s újra megerő*) Lásd teljes szövegét „M. történelmi emlékeim" I. kötetének 170—17 3. lapjain.