Századok – 1869

Szabó Károly: Thököly Imre hűtlenségi pere Erdélyben 1685-ben 209

224 ticálok, sem az ellenséghez az magyar nemzet kárával s veszedelmével az ü Nagysága hire nélkül nem redeálok, az Úrral Teleki Mihály Urammal, úgy mint előttem járóval, tökélletes correspondentiát tartok. Mindezeknek penig még is megállására, lelkem idvessége, és ez hazában lévő minden jószágim elveszése alatt magamat kötelezem. Actum Albae Juliae, Anno 1679. 20. Junij. Gróff Tököly Imreh. m. p. II. Tököly Imre levele Szirmaylstvánhoz, 1683. Generose Domine, nobis observande! Most esék értésünkre, hogy az erdélyi fejedelem általjött volna a Tiszán, és hogy az fővezértől mellénk rendeltetett volna ; akaránk azért ezen dolgot Kegyelmednek tudtára adnunk : menjen igen szorgalmatosan végére, ha úgy van-é ? Skellet talám tud valamit benne. Nekünk egyáltaljában nem tetszenék, sőt operatiónknak is nem volna előmenetelire, hanem inkább kárára, akár dependenter rendeltetnék mellénk, akár independenter ; ismerjük az ő intentiójokat, s méltán kellene töllük tartanunk, in omni occasione et eventu, hogy úgy ne járjunk véllek, mint a török a havasalföldi vajdával Moldovában, és mint az csehek Kornis Zsigmond hadával. IIa volna azért oJlyan szándékja a vezérnek, ámbár ftiggenének is tőllünk, de minden úton módon praepediálni kell ; nekünk ö kegyelmek nem kellenek, sőt munkánknak jó végét sem várhatnék. Isten éltesse Kegyelmedet. Ex castris ad Szentz positis, 31. Julij 1683. Emericus Tököly m. p. III. Kivon at Tököly Imre Erdélybe küldött követe, Dancsy Ádám utasításából. 1683. 6-0. Hogy ha penig a feljebb említett dolgokat az erdélyi fejedelem ö kegyelme orvoslani nem kívánja : bizvást nevünkkel expeetorálja magát, tovább híveinknek panaszit s injuriáit és az magunk alkalmatlanságokat is behúnt szemmel nem nézztik, feltaláljuk útját satisfactiónknak, és magunk, az mint lehet, orvosoljuk is megbántódásinkat; kire minekelőtte fakadnánk, akartuk atyafiságosan, mint szomszéd méltóságos fejedelmet, requirálni. Caetera committuntur diseretioni Domini Ablegati. Datum in Confinio Kalloviensi, die 12. Dcemberis 1683.