Századok – 1869

Knauz Nándor: A veteristák 17

A veteristák. A mily egyszerű most időszámításunk, épen oly bonyolódott volt az a középkorban. Akkor ugyanis a most szokásos éves naptárakat hírből sem ismerték még ; a napokat nem folyószámmal s a hó megnevezésével, hanem az egyház szokását követve, nevezetesebb ünnepek, szentek, vasárnapok stb. után jelelték meg. Innen történt, hogy egy ugyanazon nap többfélekép határoztathatott meg. Példáúl 1446-ban apr. 12-ike, mely keddre esett, így jelöltethetett meg: „feria tertia in festő S. Vincentii" vagy „feria tertia proxima ante fest. Coenae Domini," vagy „ante Dominicam Resurrectionis Dom.," vagy „proxima post Dominicam Domine ne longe." Tehát minden ember fiának legalább a nevezetesb ünnepek és szentek napjait könyvnélktil kellett tudnia. Ezen felül érteni kellett a római időszámításhoz (calendae, nonae, Idus), és eleinte legalább az indictiók és epactákhoz is. Továbbá emlékben kellett tartani a pápák uralkodási éveit, miután ezek okmányain tudvalevőleg csak IV. Jenő pápa óta 1431—1447) fordul elő az évszámlálás Krisztus születésétől *). De lia mindezeket tudták is, többször fordu ltak elő esetek hogy az okmány keltét mégsem lehetett biztosan kitudni ; ha példáúl a szent, kinek napjától vétetett a keltezés, nincs közelebb meghatározva. így előttünk fekszik egy okmány, mely Hunyady László elfogatásáról tanúskodik. Ezen okmányban épen kelte volna legfontosabb ; de épen ezt nem lehet meghatározni, mert csak ily határozatlanul van írva : Ex Buda, feria tertia post Gregorij." Már pedig Gergely nevű szent volt márt. 12-kén, máj. 9-én, nov. 17-én, dec. 19-én és dec. 22—24-én ; melyik értetik már most itt ? így például Sándor nevű szent *) Fejér Cod. dipl, X. VII. 492. 1. jegyzetben. Századok 2