Századok – 1869

Lánczy Gyula: Joseph Fiedlers Actenstücke zur Geschichte Franz Rákóczi’s II. czímű kiadványának ismertetése 106

116 száz krimmi tatár lovas, kik között tán lehet vagy egy tuezat magyar végbeli török is. Rákóczi fejedelem nagy kedvet mutat e törökök számának nagyobbitására, és ez nem volna nehéz, ha úgy fognának hozzá, a mint kell. Van e csapatnak egy nevezetessége, t. i. hogy parancsnoka egy minorita barát, Andrássy atya nevü, előkelő, csínos ember, tudós theológus és híres egyházi szónok. A szerzetből hazája szabadsága szeretetének hatása alatt lépett ki, fölfegyverkezett, és csapatot akart vezetni : de látván, hogy a magyarok, nagyrészt protestánsok lévén, nem viseltetnek elég tisztelettel irányában, ezen mohamedánok élére állott, kik neki szivesen engedelmeskednek, s őt d e r v i s -1 ábornoknok híjják, és mást nem ismernek el. Nem hagyta el rendöltönyét, de ehhez tatárföveget visel, s csizmát, kardot és karabélyt. Mondják, hogy ez az ember némely alkalommal kiváló bátorság jelét adta. — A convent avval fizette szolgálatait, hogy két testvérének, kik a bécsi udvarnál hivatalt viselnek, jószágait confiscálta. Van még két más testvére is, kik a szabadság pártját fogták, s a kiknek idősbike az erdélyi seregben ezredes." Rákóczi a franczia királyi család több tagjánál a legmélyebb szeretetben részesült. Az orleansi berezeg özvegye, Bourbon herczeg egyrészt és Du Maine herczeg és Toulose gróf másrészt annyira szerették Rákóczit, hogy daczára annak, miszerint különben egymásközt ellenségek voltak : Rákóczi gyámolításában mindig egyezének. E szeretetet a rodostói számkivetett iránt is megtarták. Rákóczinak egy királyi herczegnöhöz intézett leveléből (Rodostó, 1723. octóber 25.) e következő passust veszszük ki, melynél helyesebb jellemzését egy 18-ik századbeli abbénak nem képzelhetjük. A lángeszű, nagytudományú Brenner Domonkos szepesi prépostról, Rákóczinak Rómában, Párisban és Berlinben ügynökéről van szó, ki mint századának hü fia, csak személyes ámbitióinak teljesedését várta az élettől; a hit malasztjai, melyeket egyházi^állása is föltételezett volna, szivétől teljesen távol voltak. Rákóczi bukásával megölte magát. „Brenner gyászos vége megmutatta nekem, micsoda a magára hagyatott ember, bármilyen esze legyen is. Isten irgalma Brennert egyszer hasonló örülési rohamból