Századok – 1869

Chernel Kálmán: A kőszegi fel- és alvár története az Árpádház alatt 98

101 V. István megkoronáztatása után Iván, testvéreivel, s több országnagyokkal — kik a IV. Béla és István között kitört villongások főizgatói valának — a király boszújától tartván, 1270-ben Ottokár cseh királyhoz Prágába menekült, s Kőszeg várát annak védelme alá helyezte '), a hol már előbb V. István nénje Anna, Ratiszlav macsói bán özvegye, az ország kincstárából elrablott kincsekkel menhelyet talált. Miután István az elrablott kincsek s átszökött országnagyok kiadatását siker nélkül követelte; de egyébiránt is Styria elveszte, s az 1260-ik évben a Morva partjánál szenvedett vereség miatti bosszútól ösztönöztetett : Ottokár ellen a háborút meginditá, s vele Mosony vidékén megütközött, a nélkül azonban, hogy a győzelem koczkája határozottan egyik vagy másik harczoló fél részére dőlt volna el 2). A kétes kimenetelű csata a két király között 1270-ik évi július 25-én békekötést eszközölt, melynek föltételei közt találjuk azt is, hogy Ottokár az elrablott kincseket, sa hozzá menekült főurak hűtlensége által birtokába jutott Kőszeg s Szent-Vid várakat szolgáltassa vissza, a hozzá futott urakat pedig ne pártfogolja a). Ezen, még a megszegőt sújtandó egyházi átokkal is megerősített béke ellenére, Ottokár a hatalmába esett várakat át nem adá, s a körében tartózkodó pártos főurakat tovább sem szűnt meg pártolni, sőt még arra is fölhatalmazta őket : hogy Kőszegből, s más határszéli várakból gyakorlott rablásaikat a vidéken tovább is folytathassák 4). Az álnok Ottokár e szószegésén V. István fölingerlődvén, s a béke által magát kötelezve többé nem érezvén : seregeivel Ausztriába tört, s azt kegyetlenül pusztította. Ottokár ezt megtorlandó, 1271 tavaszán tekintélyes haderővel viszont Magyarországra rontott, s míg Pozsonyt, Nagy -Szombatot, Ovárt s több hazai erősségeket hatalmába ejtette : addig Istvánnak néhány hü embere Kőszeget visszafoglalá5). Ezen eseményre vonatkozik egy 1274. évi május 15-én kelt okmány is, melyben a többek között olvasható : „praeterea euin Heinricus Bauus, filius Hein') Fejér V. 1. 99. 1. 2) Fejér V. 1. 70. 1. 3) Fejér Y. 1. 113. Szalay László 2. k. 85. 1. 4) Fejér V. 1. 100. Horváth Mihály M. 0. tört. 1. k. 442. 1. b) Fejér V. 1. 234. 1.