Századok – 1869
Chernel Kálmán: A kőszegi fel- és alvár története az Árpádház alatt 98
100 ban fordul elö legelőször, mely szerint IV. Béla király, Herbord grófnak, Ost fiának, ki a Fridrik császár hatalmába esett K uszugh várát visszafoglalta, érdeme jutalmazásául, a Dráván túl létező Razna birtokot adományozza '). 1263-ban IV. Béla király a kőszegi két várat Omode győri püspök rokonainak Móricz. és János grófoknak védelmére bizza , J ) : „Nóvum Castrum Kyzug in comitatu eastriferrei" említi az okmány, és folytatja továbbá, hogy Móricz és János comesek „turrim in castro superiori construxerunt az előbbi vagyis új vár alatt a város körében lévő alsó vár, az utóbbi alatt pedig a hegytetőn létezett régibb, felső vár értendő. Az 1276-ban János tárnokmester által a sydani birtok iránt a máriahegyi (Bors monostor, jelenleg Klastrom) apáttal folytatott per megszüntetése végett kiadott okmányban „Bullo, castellanus noster in Gunz" említtetik 3 ). Egy a kőszegi levéltárban találtató, a vasvári káptalan előtt 1279-ben kelt s ugyanazon káptalan által Miklós,másképen Kokosnak, Miklós nádor fiának megkeresésére 1328-ban átirt osztálylevél másolatja szerint, Miklós bán, és Iván mester — Henrik bán fiai, Pernstein (Borostyánkő), Leucca (Léka), K u s i g (Kőszeg) és Szent-Vid várakban, s ezekhez tartozó birtokokban barátságosan megosztoztak; Kusig Duruslau (Doroszló) faluval Iván mesternek jutott osztályrészül 4). Ez osztozó test vérek, a hazánkban mintegy századig virágzott azon hatalmas Németiíjvári (comes de Gtissing) család ivadékai valának, kiknek jelentékeny bár, de kárhozatod szerep jutott a XIII. század végső korszakában. Különösen Németújvári Ivánon, Kőszeg birtokosán látjuk a ravaszság, féktelenség s gonoszság bélyegét legmerészebben kifejezettnek. Iván gróf garázda cselekedetei Kőszeg várának sorsára határozó következményeket vonván, mellözhetlennek tartom a személyétől elválaszthatlan, s tárgyunkat legközelebb érintő történelmi eseményeket, főbb mozzanataikban elősorolni. ') Fejér IV. 2. 31. 1. 2) Fejér IV. 3. 114. 1. 3) Fejér VII. 5. 424. 1. *) Fejér szinént közli V. 2. 593. 1.
