Századok – 1868

Ipolyi Arnold: Magyar okmányérdekességek - 73

86 kimutatva tárgyaltam '), úgy ezekre utalva, itt is fentebb a be­vezetésben érintettem. Itt azért csupán az összefüggés végett ismétlem, hogy va­lamint már Nag y-Gy ő r (a későbbi s a mai D i 6 s-G y ö r) az Árpádházi királyok alatt királyi vár volt, úgy közelében a Biikk erdőségben Dédesen is királyi várda s mellette U p p о n y­ban a királyi bölény-vagy bivaly vadászok tanyái léteztek. — Tudjuk továbbá, hogy később Diós-Győr Nagy-Lajos király ideje óta mily nevezetes s látogatott királyi lak lön, hol a király éven­ként többször is megfordulva, az esztendőnek olykor jó részét ott töltötte ; hogy Zsigmond és Mária királyok idejében itt na­gyobbszerü országos gyülekezetek is tartattak. És hogy Diós-Győr mellett is, a mai Szilváson, Szilvásvár da nevü látoga­tott királyi lak volt, honnét szintén egyes királyi okmányok kel­tezve vannak. Midőn tehát halljuk, hogy Kún-László is itt Borsodban J e n к é n és Mohiban hosszabb ideig mulat : önként azon kér­dés támad, vájjon ezen helyek is királyi birtokok voltak-e ? váj­jon itt is királyi lakok állottak ? -— hol e szerint László mint birtokában s királyi lakában időzhetett. Annyi valószinü, hogy miután a mohi puszta maiglan nem­csak koronabirtok, de a közelében lévő egykori királyi lakkal Diós-Győrrel ugyanazon koronái uradalomhoz tartozik : Mohi épen úgy mint Diós Győr már akkor királyi birtok volt. Vájjon azon­ban lak is létezett-e itt ? aminthogy a diós-győri királyi lak mel­lett, s annak, mint mondók, szomszédságában Szilvásvárdán és Dédesen is léteztek ily királyi lakok — ezt már nehéz jelenleg meghatároznunk, miután Mohi most csupán puszta majorság. Egyik helyén máig sajátságos őskori cserépedények s bronz­tárgyak leletei jönnek elő, melyek nyilván arra mutatnak, hogy már az ó-korban — mert a leletek tárgyai úgynevezett rézko­riak — itt nevezetes elenyészett város létezett "). E helytt történt IV. Béla alatt a Sajónál, Ónod mellett a tatárokkal vitt első ütközet is, mint mondók. ') Л kunok bél-háromkiiti apátsága. 2) Mint helység, villa Mohi elöjön még 1338 említve Codex Dipl. VIII. 7. 313.

Next

/
Thumbnails
Contents