Századok – 1868

Ipolyi Arnold: Magyar okmányérdekességek - 73

85 Különösebb mindenesetre az, hogy midőn az okmány kerek számmal tehetné ki a királyi had jelenléte idejét, a 22-dik nap utáni csütörtököt ir. De ennek nyilván az lehet oka, hogy okmányaink кeletezésének irálya megszokta volt már így, a bizonyos ismerelesebb ünnepek és határidők utáni napokat, feriákat számítani. Nagyobb nehézséget képezhetne az, hogy az okmány kelte itt sajátlagjnkább csak a király úr hadának jelenlétére vonatkozik. De miután ezen időtájtt magát a királyt is okmányaink adatai szerint itt találjuk Borsodban, más részt pedig nincs semmi adatunk arra nézve, hogy máskor s mi oknál fogva tartózkodott volna itt a király hada : valószínű, hogy az okmány ezen keltével csupán csak azon, még nevezetesebb tény által jelzett időt akarja kiemelni, midőn a királynak hada is jelen volt. Vagy, hogy akkor, midőn ezen okmány a törvéuykezés után kelt, a király már személyesen távozott, és csupán hadai tábo í'oztak még Borsodban. Okiratunk keltének határozott idejét eszerint tehát meglehetős biztossággal birnók, hogy t. i. az 1280-ban június hó közepe felé kelt. Birnók ezenfelül azon még nevezetesebb történeti adatot és tényt, hogy IV. László király 1280-dik év tavaszán mintegy ap ril 9-dike óta Hevesben Szikszón, a Borsod határán lévő helységekben, később pedig májusban és júniusban Borsodban Jenkéii és Mohiban tartózkodott, még pedig hadával, táborával együtt. Eziránt már tájékozva, önként felmerül a kérdés : mi oknál fogva tartózkodott ez időtájtt László király s a királyi had ezen a vidéken ?. . . IV. Miért tartózkodott IV. László Borsodban. A borsodi királyi lakok és várdák. Királyaink lakhelyei hazánkban. A királyok által tartott megyei és részletes országos gyűlések ós törvénykezések. IV. László alatti országgyűlések. Az országgyűlések tábori alakja. Hogy Borsodmegyében régi és nevezetes királyi lakok , várdák, paloták s vadásztanyák léteztek, melyeket királyaink olykor látogattak : azt, valamint máshol már részletes adatokkal