Századok – 1868
Ipolyi Arnold: Magyar okmányérdekességek - 73
84 Borsodban, az egymás szomszédságában levő Jenkén és Műhibán május 22. és június 11-kén. Annálinkább feltehető pedig ez, miután László királynak a két nap közti máshol mulatásáról nem szól egy ily adat sem. Igaz ugyan, hogy a királyt 13. júniusban már Budán találjuk, — a mennyire t. i. egy okmánya e napról Budán kelt. ') De valamint Mohiról nem volt lehetetlenség másfél vagy két nap alatt Budára jutni, azon korban sem, mint jelenleg, midőn az a rendes út ideje : úgy ínég valószínűbb az, hogy ezen Budán kelt okmány egyike azon királyi okmányoknak, melyek a király távollétében s nevében, cancelláriája által kiadatni szoktak volt, s így a királyi székhelyről keltével, nem jelzi egyszersmind a királynak ott létét. E szerint tehát teljes valószínűséggel, ha nem bizonyossággal állítható volna, hogy IV. László király 1280-ban május és június hó egy részét Borsodban töltötte. Sőt a tavasz kezdete óta, mintegy april 9-től fogva már itt, ezen a vidéken időzhetett ; miután egy előbbi okmányának kelte szerint april 9-kén már Szikszón találjuk 3 ), Hevesvármegyében, Borsodvármegyének közvetlen szomszédságában s határán. Mert hogy ezen Szikszó alatt nem a nevezetesebb abaujmegyei Szikszó helység, de a hevesmegyei e nevű mai puszta, mely Borsoddal határos, értendő, azt lejebb tüzetesen kimutatva fogjuk látni. Hogy egyébként a király egyfolytában huzamosb ideig tartózkodott ekkor Borsodban : ezt nemcsak a fentebbi adatokon alapuló feltevésünk tanúsítaná, de tárgyalt okmányunk alkalmazása is, mely világosan mondja, hogy a király hadának Borsodban jelenléte 22-dik napja utáni csötörtökön kelt. Ezen időszak pedig jól elfér a Jenkén Borsodban május 22-kén és Mohiban pünkösd utáni kedden, azaz június 11-kén kiadott okmányok által jelelt időközben ; mely ugyan csak 21 napot számit, de feltehető, hogy miután a király már april 9-kén Szikszón Hevesben, Borsodnak határán volt, május 22-ke előtt már Borsodba is átmehetett. ') Káth i. h. '28. 3) U. о az előszó. ') I. h. 28.
