Századok – 1868
Ipolyi Arnold: Magyar okmányérdekességek - 73
79 nostorait, melyekben a művészet és irodalom egyiránt virágozhatott , mint nagyobbszerii román és góthizléstt építészeti emlékeik fenmaradt nyomai, s Íróikról szóló adataik tanúsítják , valamint, hogy a legrégibb magyar nyelvemlék is; a halotti beszéd codexe, az előbb említett boldvai apátságnak, (joggal-e vagy sem ? itt most nem lehet a kérdés tárgya) — tulajdoníttatott. Igaz ugyan, hogy ezen monostorok közöl egyet sem ismerünk, mint olyat, mely országos és hiteles helykép az okmányok felvételével és kiadásával foglalkozott volna ; pedig tudjuk, hogy okmányaink leginkább éppen ezen monostori hiteles helyek kiadásai által szaporodtak átírásaikban, tartattak fenn levéltáraik ban, s innét hozattak újra napfényre. Másrészt tudjuk szintén, hogy az emiitett monostorok nagyobbára már későbbi, XII— XIV. századi eredetűek. ') De ott állott még Borsodnak sajátlag véghatárán az egri káptalan is, a mennyire t. i. az egri vár, melyben székelt, akkor Borsodhoz tartozott, melyet a vár tövében folyó Eger vize választ el Hevesvármegyétől. Az egri káptalan pedig régóta tevékeny volt az okmányok kiadásában, és különösen dús lehetett azok birtokában , ámbár kevésbbé volt szerencsés azok megőrzésében, miután levéltárát mint tudjuk, már a tatárpusztítás, majd tűz, majd ismét a török-ostrom elöli menekülés és hordozkodás többszörös viszontagságai érték , s azért okmányai is eddig aránylag csak kis részben jöttek napvilágra. Adjuk hozzá, hogy Borsodvármegye maga is, egyik levél tárnoka példás szorgalma által, valóban példányszertileg rende zett kitűnő levéltárral bírt, melyet azonban a közelebbi szomorú múltnak önkénye kizavart helyéből, folyosókra kihányva azt, hol még máig várja visszahelyezését, mely, hiszsztik, az új alkotmányos aera alatt nem fog sokáig késni. Hogy mindemellett tehát Borsod mégis aránylag kevéssel van képviselve — nevezetesen nagy terjedelméhez képest — okmánytári kiadásainkban, s ez által okmányszegényül tűnik fel : ennek nyilván csak az az oka, hogy hiányzottak oly specialis okmánygyüjtői, minőket például Wagnerben, Székelyi Do') Lásd az előbb idézett munkában.