Századok – 1868

Thaly Kálmán: Kurucz vezényszavak 740

746 tébb elismeréssel és teljes méltánylattal emlékezik azon előzékeny udvariasságról és szíves készségről, melylyel munkálkodásai közben úgy levéltári főigazgató Gervay tanácsos úr ö nga, mint К u d e-1 а к у allevéltárnok úr részéről támogattatik. — Budil-Pest helyrajzi története. E mű, melyről akadémiai tudósításaink egyikében már emlékeztünk, végre megjelent. Nem politikai és hadi viszontagságait : topographiai múltját ismerteti ez fővárosunknak, elmondván minden egyház, zárda, középület, palota, tekintélyesebb magánház történetét, utczárúl utczára, XI terjedelmes fejezetben, belefoglalva Buda-Pest, O-Buda, a Margitsziget stb. történetén kívül a testvérfőváros egész környékének helyrajzi múltját; meghatározza: a légi országnagyok palotái hol állottak, melyik templomot, kolostort, közintézetet ki alapítá, ki építé, mily vis^otagságon mentek keresztül stb. stb. E nagysrámú speciális és helyi adat, melylyekböl R u p p Jakab, a fáradhatlan szerző, müvét kritikai pontossággal Összeállította, legnagyobb részt szintén a kamarai archívum eredeti okmányaiból van véve ; Rupp Jakab úr ugyanis, mint e levéltár egyik volt tisztviselője, majd negyven évig szolgált itten, s hivatalos okmánykezelései közbe.i oly hosszú idő alatt bőséges alkalma nyilt kedvencz tárgyához: szülővárosa helyrajzi történetéhez jegyzeteket tennie. De, a mennyiben tárgyát érintik, a (régibb) történetírókat is használja. Fáradságos művét szerencsésen befejezvén : még Buda-Pest és környéke históriai hitelességgel készített két ó térképével s kimerítő név- és tárgymutatóval is könnyíté tartalmas könyve használatát. Rupp müvét szaktörténeti irodalmunkra nézve nyereménynek tekinthetjük. — Az Archaeologini Értesítő legújabban megjelent második számában „Visszapillantás a Magyar Történelmi Társulatnak Kolozsvárott tartott első vidéki nagygyűlésére" czím alatt avatott tollal írt terjedelmesb czikket olvasunk, melyben, a közlöny szakfeladatához képest, a kolozsvári kirándúlás régészeti vívmányai s Erdély fővárosának nevezetesb műemlékei vannak ismertetve. Ugyan e számban Rómer tudományos pontossággal ír le egy nemzeti múzeumunk birtokában levő XIII-ik századi réztálat, mely nevezetes véseteinél fogva a párisi világtárlaton is feltűnt. Azt hiszszűk, szintén a buzgó szerkesztő tollából származik az „Egy-két szó müiparunk izlési irányáról" czímü korszerű czikk is, valamint a pannonhegyi kiújított oltár alatti kápolna és a fehérvármegyei acsai római sírkő magyarázása. E füzetből értesülünk továbbá, hogy a középkor bámulatos müveiben oly dús lőcsei főegyhá1?-