Századok – 1868

Thaly Kálmán: Kurucz vezényszavak 740

745 vármegyének, városnak aránylag csekély áldozat ez, — azonban a hazai történetírás és közműveltség mily hatalmas lendületet nyerne az ily komoly és hasznos művek létre jötte s elterjedése által ! Valójában, a derék Temesvármegyére társulatunknak is oka van büszkének lenni, miut a melynek lelkes főispánja — Murányi Ignáez —a Magy. Tört. Társulatnak alapító, továbbá mindkét alispánja s volt orsz. képviselőinek nagy része évdíjas tagja, és a hol társulatunk általában melegen pártolta tik és sokkal több tagot számlál, mint némely törzsökös magyarajkú lakosokkal gazdag vármegyékben, а milyenek pl. Csanád, Szabolcs, Szathmár, а Jászság, Somogy, Komárom ; továbbá Tolna, Baranya, Zala, Abaúj, Torna, Gömör, Zemplén, Ugocsa stb., nem is szólva a kevésbé magyar ajkuakról. — Horváth Mihálynak „Zrínyi Ilona élete" czímű müve folyton készül ; korántsem lesz ez valami szűk értekezés keretébe szorított, s csupán a kidolgozás müvésziessége által érdeklő jellemrajz: hanem a művészi alak mellett, egy, új adatokban, részletekben bővelkedő terjedelmes életirat, kimerítő monographia. És ezt főleg a budai kir. kamarai levéltár gazdagságának lehet köszönni, melynek ismeretlen kincseiből tömérdek becses új okmány : Zrínyi Ilonának Tökölyvei, testvérével Zrínyi Jánossal, nővéreivel, Szelepcsényi érsekkel stb. folytatott bizalmas levelezései, a fejedelemasszonyt és gyermekeit illető munkácsi conscriptiók, leltározások stb. stb. kerültek Horváthunk keze alá, Ilona jelleméhez, Kül- és beléletc'hcz meglepő részleteket szolgáltatók. Ugyanis a kamarai archivum buzgó allevéltárnoka t. Kudelaky János ú r, hogy hazai történelmünknek, koszorús történetírónk által mennél hasznosabban szolgálhasson : a roppant archivum — találóan — limbusnak nevezett még rendezetlen tömkelegeit is, a liol csak XVII-ik századi okmányokra akadhatni remélt, fáradhatlanul átkutatta : kétezernél több, eddig ismeretlen csomagot bontván fel, melyekből minden, Zrínyi Ilonát érdeklő actát kiválogatott. Ezen ernyedetlen kutatások közben került elő egyebek kö zt Tökölynek föntemlített 1685-ik évi naplótöredéke és Bocskay Istvánnak 1605-iki leveleskönyve is, melyre még visszatérünk. Általában, mióta Lónyay magy. kir. pénzügyminister úr tárczaját átvévén, а kamarai levéltár kincseit a tudomány számára feltárta : a magyar történetírás tetemeden gazdagodott onnét, s minden tudós, ki ott búvárkodott, a legöszin-