Századok – 1868

Eötvös Lajos: A pápai nyomda története. 1577-1867 - 737

738 Hogy pedig a nyomtatási lioly iránt nein lebet kétségeskednünk, nolia, mint alább idézni fogom —• a ezímlapon nincs is az kitéve : arról meggyőz bennünket csak azon körülmény is, hogy Pázmány még kiemelte Pápát, mert dőlt betűkkel szedette a helynevet, a mivel világosan azt akarta jelezni, hogy az akkor még (1626) teljesen protestáns Pápáról jött az említett munka, s olvasóit már csak ezzel is figyelmeztetni akarta a mű tartalma iránt, A mi megjelenési évét illeti, arról határozottan nem szólhatok, de azt állíthatom, hogy — ha Bernárd Máté 1624-ben költözött Pápára, a mit bizton föltehetünk, miután nyomdájának legkorább i termékét ez évből tudjuk, habár azt. nem ismerjük is — az nem nyomathatott máskor, mint 1624, 1625-ben vagy 1626-ban, miután Pázmány idézett müve az utóbbi évben látott világot ; azonban melyik évben jöhetett ki mégis a három közül ? azt még csak hozzávetőleg sem állapíthatjuk meg. Az a „minap" kifejezés ráillik akkori használati é г t e 1 m é b e n 1624-re ép úgy, mint 1626-га. A munka teljes czíme egyébiránt ez : „Amaz hét fejű és tíz szarvú fene bestián ülő, bársonynyal s drágakövekkel felruháztatott parázna Babilonnak, mely az ő tisztátalan paráznaságának, aranypohárba töltött részegítő utálatosságával megrészegítette ez földnek lakozóit — mezétele nségének tüköré. Nahum 3. v. 5-Ezt mondja a seregeknek ura Istene stb. stb." Hely és év nélkül, 12rét. A — Q 5 iv, 185 számozatlan levél. Megvan a Magyar Akadémia könyvtárában, ez ideig egyetlen példányban. 1671-ben újra megjelent 8-ad rétben, de e kiadásnak sem czíméből, sem szövegéből nem lehet kivenni egy megelőző kibocsátás esetét vagy a szerző kilétét *) vagy végre a második kiadás helyét, azonban erre nézve Szabó Károly történész és kitűnő könyvésziink gondos összehasonlítása azon eredményre vezetett, hogy e nyomtatást S. Pataknak kell tulajdonítanunk, hol ekkor (1671.) még Pósaházi János és Buzinkai Mihály ernyedetlenül munkálkodtak. Ez elhallgatásból ered az is, hogy р. o. Bod Péter, ki az 1671-ki *) A mü szerzőjét meghatározni csak akkor lehetne, ha annyit is tudnánk, hogy dunántúli ember munkája-e vagy sem ? Mert ha valamelyik azontáji írónk készítette, akkor irályából, hozzávetőleg legalább — bebizonyíthatnék, hogy szerzője Pathai István, kanizsai Pálfi János vagy Letlienyei István volt-e, mint a kik tudtomra ez időben a protestáns vitairodalommal Dunántúl foglalkoztak. Pathai püspök le-