Századok – 1868

Eötvös Lajos: A pápai nyomda története. 1577-1867 - 737

737 nevének kezdőbettii. E pecsét tehát egyszersmind R, M. bíróságához kötött, vagy csak ő általa készíttetett volt. íme, tisztelt olvasó, épen most egy éve, midőn a „Századok" 1867. decemberi füzetében a gondos Nagy Iván egybegyűjtve kiadta az addig irodalmilag ismert régi magyar községi pecsétek sorozatát^ a mely szerint ezek száma összesen 23-ra, illetőleg egy dubiosust is oda számítva, 24-re ment. Azóta megismertetett a „Századok", 1868-iki füzeteiben, a most közlőitekkel együtt, összesen 37-et, melyből 6 a XVI-ik századból való. Ismeretes e szerint a mai napig 60 vagy 61 magyar feliratú községpecsét, a szatmári béke előtti időből. Tehát a „Századok" egy kurta év alatt majdnem megháromszorozta az azelőtt ismert magyar pecsétek számát, a mi által, hiú negédesség nélkül mondhatjuk, jelentékenyen járult sphragistikánk pusztás épületének támogatásához, emeléséhez. Örömmel constatáljuk e szép eredményt az év végén, ezen a téren is; — szolgáljon buzdításúl múltunk bármily csekélyeseknek látszó emlékeinek egybegyűjtésére. Sok kis dolgokból lesznek a nagyok ! T h a 1 y Kálmán. — Pótlék a „pápai nyomda történeté "-liez. (Századok 1868. Y. füzet. 310-326. 1.) Czikkem megírása után került kezembe Pázmány Péternek egyik munkája, melyben dolgozatomhoz ím ezen érdekes adatot találtam: „Minap név nélkül nyomtatának P á p á n egy könyvecskét, és parázna Babylon mezítelensége tükörének nevezék" s tovább: „.... írja., a rút tükör, hogy egy Diaphanes nevü tanító, scotodúlus deákot a pápista hitrül elvont" stb. *) Ez adat ellen bármit is felhozni lehetetlen. Pázmánynak minden bizonynyal kezében forgott a munka, mert különben nem mondhatta volna el tartalmát s nem idézhet abból, mint teszi ezt később munkája folyamában. Ha pedig az áll, hogy Pázmány színről színre látta a megnevezett munkát: nem látom át, mi okból kellene vagy lehetne megtagadni azon állítása hitelét, melylyel egy Pápán nyomtatott s az irodalomtörténetben mindeddig végkép ösmeretlen kiadásnak hagyta fenn emlékezetét. *) Az Sz.-Irásrúl és az anyaszentegyházrul két rövid könyvecskék, melyeket irt Pázmány Péter esztergami érsek. Isai. cap. 35. v. 8. etc. Nyomtatta Bécsben, Gelbhar Gergely, M. DC. XXVI. esztendőben. 4r. 4.5-dik lap. (A kolozsvári ref. főtanoda könyvtárában.) Századok. 50