Századok – 1868

Hornyik János: A ráczok ellenforradalma. 1703-1711 693

695 mert úgy látszik, ezek már elfeledték a tavalyi kemény lecz­két." — Bottyán e hirre — olvassuk életirójánál — különösen fölgerjedt a ráczok ellen : nem is várta, hogy leérkezvén, saját fészkükben intézze a visszatorlás!, hanem utja közben Székes-Fe­hérvárnak mocsároktúl övezett s köbástyákcs falak által védett ráczvárosát éj idején megrohanta, bevette s felprédálta, a védőket kik a belvárba idejekorán be nem futhatának, kardélre hányatta. A várbeli német és ráez őrség kitört ugyan a külvárosiak segé­lyére, de Bottyán ezekkel az éj sötétében öldöklő utczai harczot kezdett, sttrü puskaropogás és véres roham között visszaverte őket a belső várba, a kinszoritottakat pedig a kuruczok lecsap­dozták. A vár körül ostromzárlatot hagyván, Bottyán — mint életivójától tudjuk — Fejér, Tolna és Baranya megyén át neki váltott a Drávának. Hcllebront készen várta s hozzája csatla­kozók. Átmentek a Dráván. És lön Slavoniában nagy zavar, nagy futás. Mert Vak-Bottyánt a ráczság különösen rettegé, és Vak-Bottyán, a rettenetes, ráczirtó Vak-Bottyán ott vala. Két hétig száguldozott a tábornok a Dráva és Száva között, le a török végekig, és a merre járt, hódoltak vagy pusztultak előtte. A fegyvert fogók közül néhány százat levágata; sokat török földre szorított, másokat Eszék várába. Tábora zsák­mánynyal terhelten tére meg." Csak utóbb, gróf Herberstein eszéki s báró Nehm péterváradi tábornokok, saját katonasá­gukat, az Eszékbe menekült ráczokat s némi horvátságot egye­sítvén és a szigetvári német lovasságot is magukhoz vonván, a két vár lövegeivel erősen fölkészülve fordíthaták el a ráczok­rúl Bottyán boszúló fegyvereit. Bottyán János dunántúli szerencsés hadjáratának ered­ménye a császári hadi tanácsot arra kényszerítette, hogy még 1706-ik év elején rendeletet bocsásson Erdélybe Rabutin tábor­nagyhoz, mikép a kezénél levő várakat jó állapotban hagyván, siessen Magyarországra, s itt Szólnokon és Budapesten át Du­nántúlra kelvén, Stahremberg hadaival egyesüljön. Rabutin e sürgető parancsot teljesíteni sokáig vonakodott : némelyek sze­rint, mivel átallotta, hogy önálló helyzetéből Stahremberg ve­zénylete alá utaltatott ; mások szerint, mivel aratás előtt e parancsot teljesítenie nem is lehetett, mert az új termés előtt ez útjában a katona lovastul együtt éhen veszett volna, a kiélt ég

Next

/
Thumbnails
Contents