Századok – 1868

Thaly Kálmán: Gróf Zrínyi Miklós emlékirata II. Rákóczi Györgyhöz. 1653. 633

636 az én uramnak s az nagyságod alázatos szolgájának, ha az ma­ga devotióját és kötelességét publicumra mostan nem teszi, és csak az maga lelkiismeretiben magának tartja, és együtt kíván­ja, hogy Isten adjon módot, miképpen ezt az ő nagysága és min­den jó magyar kívánságát effectussal, söt az nagyságod szolgá­latával megmutathassa. Nem volna abban, kegyelmes uram, haszon, ha az én uram üdétlenül az maga kötelességét czégé­ressé tenné ; söt, az mint előbb mondám, veszedelme történhet­nék abbul ő nagyságának, és semmi szolgálat nagyságodnak. Második oka pedig, kegyelmes uram, az ő nagysága engem idektildésének az, hogy mivelhogy nagyságod annyira megalázta magát, maga fejedelmi méltósága sem tartóztatta meg nagysá­godat, hogy az én uramat atyjafiának és öcscsének ne fogadná nagyságod : tartozásának tartotta uram ö nagysága, hogy ö nagysága is nagyságodhoz azzal a sinceritással legyen, és mind publicumát, mind privatumát igaz lelkiismérettel és tökéletes magyari szabadsággal közölje. Mert kivel tudná inkább és job­ban közleni, és kinek dedicálhatná jobban az maga devotióját, mint egy magyar fejedelemnek, az kit az Isten sok kegyelmes­séggel, úgymint hazájához való buzgó szeretettel, vitéz fejedelmi szívvel és ehhez ennyi tryumphussal és dicsőséges győzedelmek­kel megáldott, — az kit az Isten magyar nemzetnek megvidá­mítására meg kezdett kegyeimessen mutatni : mint szélvésztül hányattatott hajósnak, a ki semmit szélvésznél és sötétségnél, kétségnél többet nem látott, égen való derülést és csendes verő­fént. Azért kegyelmes uram akarta én általam nagyságoddal minden szivén való titkait és magyar dolgokrúl való gondola­tit közleni. És jóllehet, hogy Ispán Ferencz uram által nagysá­godnak jobbára mindezeket álázatossan megizente : mindazon­által azonban voltak valami kis változások, a melyeket én általam nagyságodnak alázatossan exponál ilyenképpen. Kegyei­messen emlékezhetik nagyságod, hogy Magyarország dolgainak mind jó, mind gonosz szerencséje az palatinusság administratió­jábul legkiváltképpen vagyon.Annak viselője mind jót, mind go­noszt országunkra hozhat. Adta volna Isten, hogy az mostani jó palatínusunk az mely buzgósággal és teljes jó gondolatú szívvel volt nemzetihez: viszont annyi jó szerencsével lett volna jó igyekezeti böves ; de mivelhogy az nem mindenkor jár együtt,

Next

/
Thumbnails
Contents