Századok – 1868

Thaly Kálmán: Gróf Zrínyi Miklós emlékirata II. Rákóczi Györgyhöz. 1653. 633

637 és sokszor látjuk az gonosz szándékokat szerencséseknek lenni, viszont az jó és szent igyekezeteket szerencsétleneknek : igy az mostani palatínusunk is nem volt szerencsés dicsiretes gondolatiban, holott az irigység s a gyűlölség ráfegyverkeztette az rosz magyarokat, ágy annyira, hogy minden cselekedetinek, jónak, rosznak, egyarányuképpen fekete festéket adtak az világ előtt, és legfőbbképpen az mi felséges királyunk előtt. Kivántatott volna ugyan palatínusban is ö nagyságában az dolgoknak véghezvitelében egy kevés patientia is, inert az igazság noha kívánja tőlünk, hogy hirdessük és fogjunk mellette kiáltással is : mindazonáltal nem mindenik idő alkalmatos arra is; s az mikor dissimulatióval vihetünk többet végben, az igazságnak szereteti kénszerit minket, hogy dissimuláljuk. De mivelhogy, nagyságos uram, ember nincsen perfectióban : ö nagyságában ezt a vétket (ha véteknek kell mondani) excusálja a jó intentió, az melyrül kell itilni az embereket; ebbül a vehementiábul esett ő nagyságára a sok szó, rágalmazás, sok más calumniák, végtére az egész császár udvarának és magának is ö felségének neheztelése. Innen származott osztán, hogy ellenségi hatalmat vévén, nem hagyták oly szerencséssen véghez vinni dolgait, mint dicsíretessen vége és igyekezete volt feltéve. Innen következett országunkban idegen nemzetnek béhozása, nagy praejudiciumára szabadságunknak, és semmi hasznára, az mellyet palatínus uram az felül megirt okokért el nem tudott távoztatni, és mikor ez ellen nagy buzgósággal szóllott : inkább siettette az gonoszt, hogysem eltávoztatta volna. Ezeket példáúl hozom elő, hogy az palatinusság administratiójábúl mind jó s mind gonosz következhetik. így lévén, kegyelmes uram, ez az dolog, és mivelhogy ennek a jó palatínusunknak halála immár az ajtaját kolompozza, s reméntelen élte, hogy lia az Isten csudákat nem nem akarna csinálni : minden jó magyarnak tartozása az, hogy arrál gondolkodjék, hogy ennek halála után oly successor legyen, a ki hazájának jót és egyességet, ellenséginek veszedelmet hozzon. Illeti bizony ez a jó gondolat minden jó magyart, de annál inkább nagyságodat, mennyivel nagyságod jobb és nagyobb a többinél, és mennyivel inkább nagyságoddal való jó correspondentiábúl áll az palatinusságnak jó viselése. Mert ha az gonoszság valahogy elhatalmazik az jó és szent szándékokon