Századok – 1868

Horváth Mihály: Az első esztergomi érsek 1

7 Nem áll tehát Hartvik állítása a három évről, s ennélfogva a többi sem állhat meg. Ezen utóbbi adathoz még az is megjegyzendő, hogy az állítólagos három év már letelvén, Sebestyénnek újra működő magyar érseknek, prímásnak kellett volna lenni ; s ekkor aztán Asztrikot, habár palliummal tért volna is vissza Kalocsára, még kevésbbé lehetett volna Sebestyén jogainak sérelme nélkül egyszerűen a „magyarok érsekének" nevezni. Mind ezen teljes történelmi hitelességű adatok szerint tehát nem Domokos, sem nem Sebestyén, hanem Asztrik, más néven Anasztáz, volt az első esztergomi érsek ; ö székelt még 1007-ben, ő 1012-ben is. De még egy ellenvetést kell megezáfolnom. II. Sylvester pápának 1000-ben kelt levelében, mely által Istvánnak királyi ezírnet s koronát ad es egyházi intézkedéseit megerősíti, Asztrik világosan kalocsai püspöknek czimeztetik. A pápának pedig legjobban kellett tudnia, kit erősített meg a metropolitai méltóságban, kit a kalocsai püspökségben. Kétségkivül. S ezen levél meg is döntené minden okoskodásainkat : ha hitelessége minden kifogáson felül állna. Tudjuk azonban, hogy ezt már előttem is több komoly, az igazságot elfogultság nélkül kereső, nagy tekintélyű tudósok ostromolták ; s még azok is, kik ez okmánynak lényeges tartalmát igaznak fogadják el, részint megengedik, részint egyenesen állítják, hogy annak egyes helyei meg vannak másítva, s mint mondani szoktuk, interpoláltak. Nincs itt helyén tüzetesen történeti itészet alá vetni Sylvester pápa levelét. Teszsziik azt máshol, más alkalommal. Itt csak komoly és szigorú bírálatom azon eredményét jegyzem fel, hogy Sylvester levelét minden lényeges részeiben én is hitelesnek tartom : de egyszersmind arról is meg vagyok győződve, hogy az egynémely, nem lényeges részeiben, s különösen azon helyeken, hol a pápát mennyei visió által inteti meg, hogy a koronát ne a lengyel, hanem a magyar fejedelenmek küldje, hol a magyarokat „ismeretlen népnek" állítja, hol a későbbi kor s különösen a Verbőczy-féle irály szokása szerint e szóhalmazt : „habendum, tenendum, regendum, gubernandum et possidendum" olvassuk, és végre ahol Asztrikot kalocsai püspöknek czimezi, — meg van hamisítva. Tudjuk, hogy e levél, miután Verancsics