Századok – 1868
Hornyik János: A ráczok ellenforradalma. 1703-1711 530 - 530
550 meg nem engedtetett, és immár ő fölsége erős parancsolatokat is küldött volna ki, hogy afféle kóborló, prédáló és marhahajtó rácz nemzetet szabadon üldözhesse akármely helység; erre nemkevéssé mentegettük mi magunkat, hogy erőtlenek és elégtelened levén, magunkat semmiképen ellene nem szegezhetjük s nem akarjuk, hanem az fölséges hadakozó tanács találjon módot és orvoslatot eltávoztatására ; kihez képest ő herczegsége ajánlotta mindenekben javunkra s megmaradásunkra való kegyelmes jó akaratját, és bennünket kedvesen látott. Innen másodnapon méltóságos nyitrai püspök magyarországi cancellárius urunk ő nagyságának előterjesztvén állapotunkat, igen megböcsült ö nagysága bennünket, és teljes értesülést vévén előterjesztésünkből, az fölséges udvarnál fogja felfedezni ; jóllehet ezelőtt is a folyamodásokra kemény parancsolatokat intézett ő nagysága mind az rácz patriárchára, s mind pediglen generál Monaszterlire : mindazonáltal bővebben is el fog járni dolgunkban, csak az Úr Isten fejövetelünk napjáig oltalmazta volna meg kegyelmeteket és jószágainkat : ezután jó reménységünk lévén, az ráczságtúl nem kell félni, sem jószáginkat félteni, mert minden urak szánakodván rajtunk, jó pátrónusaink! Reménylem rövid idő alatt való alámenetelünket, és az felséges magyar kancellária is pártunkat fogván, rendesen folytatja előterjesztéseit a fő hadi tanácshoz irántunk. Isten bennünket alá vivén, többet is szóllhatok kegyelmetekkel; itten oda alá való minden dolgoknak folyási nyilván vannak. Ezek után Isten szerencsésen éltesse s tartsa kegyelmeteket, kiváuom." Savoy ai Eugen herczeg, a hadi tanács elnöke s Mattyasovszky László nyitrai püspök magyar királyi udvari kanczellár szavukat tartották; és ugyané napról a rácz vezérhez, kinek neve ki nem tétetik ugyan, de bizonyosan a már említett Monaszterli János volt, a magy. kir. udv. kanczellária latin nyelveu következő rendeletet bocsátott : „Tisztelt Vitézlő Úr! Ismételve és szüntelenül nehéz panaszok érkeznek Pest, Pilis és Solt s Bácsmegyék és a szomszéd helyek lakositól császár és király ö felsége legkegyelmesebb urunkhoz, az uraságod kormánya és vezénylete alatt levő rácz nép s katonaság ellen ; mikép akár meghagyásából, akár engedelméből, majd számosabban, majd kevesebben azok a városokra és falvakra rohanni, iszonyú