Századok – 1868

Hornyik János: A ráczok ellenforradalma. 1703-1711 530 - 530

551 zsákmányolást, gyilkolást, barmokfalkástól való elhajtását s tet. szés szerint az erőszak minden nemót szabadon elkövetni merészlik és szokják, s már az ö felsége iránti hűségben eddig is megmaradt szegény néptől nyolczezer darab marhánál többet, legközelebb pedig magából Kecskemét városából mintegy négyezer darabot elraboltak légyen, siralmasan panaszolták ; és mivel az említett rácz katonaság nem a haza veszedelmére, elpusztítására s a császári királyi hü alattvalók kifosztogatása végett bízatott uraságod vezényletére; a fölebbvalókat és tiszteket pedig, kiknek kötelességükben áll minden kihágást és erőszakot meggátolni, a kik az ön kormánya alatt állanak, megzaboláznia, az ily gonosz tettektül elriasztania és elvonnia kellene; de hasonló esetekben az elnézők, vagy alattvalóik iránt engedékenyek, könnyen megegyezéssel, ha nem nyilvános meghagyással vádoltathatnak, s következőleg amazokért felelősséggel tartoznak : ugyanazért vitézlő uraságodat ezennel hivatalosan és komolyan intjük és serkentjük, hogy a reá bizott katonaságot az olyatén embertelen kihágásoktól szigorúan eltiltani s jövőben féken tartani, 'a károsoknak elégtételt szolgáltatni, az azoktúl jogtalanúl s erőszakkal elvett javakat nekik visszaadatni, a bűnösöket pedig példásan megfenyíttetni el ne mulaszsza. Igy önmagáról s övéiről gondoskodni fog, hogy jövőben azok helyrett felelősségre ne vonattassék." A két város bécsi követsége tudom ására jutván a fejedelemnek, a dec. 19-én tokaji táborában megjelenthárom városi küldöttel bosszúságát nyilván éreztette, utóbb pedig a Bécsben járt két jegyzőt berendelvén, 1704. jan. 4-én őket vasra verette s csak másfél havi börtönöztetés után bocsáttatta szabadon : világos tanulságot szolgáltatva ezáltal arra, hogy a nemzeti ügy iránt tétova nélküli, feltétlen hódolatot kiváu. 1703. év végéig, a fölkelés ez első évében, a kurucz hadak a tiszai oldalon, bár szivescu láttattak volna, Kecskemétnél nem hatottak lejebb, s hol azok nem mutatkoztak, a ráczok sem garázdálkodtak: igazolja ezt a csongrádi tanácsnak 1703. deczember 8-ról a kecskeméti biróhoz intézett levele, mely szerint „szükségesképen kényszeríttetünk kegyelmedet mint bizodalmas jóakaró urunkat ezen levelünk által megtalálni ; kihez képest szeretettel, tovább való liívséges szolgálatunkért kérjük kgldet, hogy a felső hadaknak állapotáról bennünket