Századok – 1868
Zsilinszky Mihály: Szláv történelmi szemle 47
51 s mégis délről szomszédjuknak állítja.—Záborsky ezcnközlés után említi a horvátokat, kik a hegyek felé határosak a turkokkal. Igaz, hogy éjszak felé is említtetnek az ugyuevezett fehér, szabad, független horvátok : de a 40-dik fejezetben maga bíborban született Konstantin újra állítja, hogy a magyarokkal a horvá tok délfelé szomszédok, miből Szabó Károlylyal bízvást következtethetjük, hogy ö a Z. által idézett helyen is az ádriai tenger bérezés mellékén lakó horvátokat értette, kiknek országa hazánktól csakugyan délre feküdt. A fentebb idézett tételekből tehát éppen nem lehet azt következtetni, hogy a magyarok még 950-ben nem birták volna Magyarország felső vidékét. Azonban nézzük a további állításokat. Ezeket, források hiányában, minden megjegyzés nélkül közlöm, a czáfolatot azokra bízván, kik helyzetüknél fogva könnyebben férhetnek a szükséges adatokhoz, mint én. „Hogy az említett felföldi vidéket — folytatja Z . . . a bretislavi ütközettel a csehek foglalták el, s még 973-ban is birták, azt Palacky a prágai — VI. Benedek pápa és I. Otto császár által megerősített — püspökség levéltárból bizonyítja, mely ugyanez évről való. Azon levéltár adata szerint (Palacky, Dejiny nár. cesk. D. I. ô. 1. str. 254.) a prágai püspökséghez tartozott az egész régi Fehér-Horvátország, a Tátra innenső és túlsó részén. A püspökség határai a Tátrán túl : Stry, Lemberg, Bug és Podlachia folyók ; innenső részén hozzá tartozott mind az, a mi a Tátra, a Duna és a Mátra közt fekszik, s neveztetik e vidék azon okmány szerint „Vág-proviuciáuak." *) Ezen okmányból látható, hogy 973-ban, midőn Esztergomban Gejza fejedelem uralkodott, az egész mostani szlávföld egyházi tekintetben Csehországhoz tartozott, s Palacky ekké pen végzi : „A régi kor ismerői előtt alig kell említeni, hogy *) Inde Ungarorum limitibus additis usque ad montes, quibus nomen est Tatri, dilata procedit. Deinde in ea parte, quae meridiem respicit, addita regione Moravia usque ad fluvium cui nomen est Vag, et ad mediam sylvam, cui nomen est Műdre (Mátra) et ejusderu montis eadem parochia tendit, qua Bavaria limitatur. I*