Századok – 1868

Zsilinszky Mihály: Szláv történelmi szemle 47

5 2 itt az egyházi és állami határ együvé esett," — azaz, hogy a szlávföld államilag is Csehországhoz tartozott. II. Boleslav halála után azonban (999) mindaz, mit a csehek Fehér-Horvátországban birtak, a Tátra déli és éjszaki oldalán, tehát a szlávföld is, a lengyel Boleslav-Chrobryra szállt. Hogy mikor és miként történt ez, Palacky nem birja meghatározni: de osztja Leieveinek és más lengyel történészek­nek állításait, kiknek van egy 12-dik századbeli krónikájok, mely szerint az 1000-dik évben Lengyel- es Magyarország kö­zött, így állott volna a határ: „A lengyel határ egész a Duna folyóig, Esztergom városig terjedt; onnét Eger városáig s to­vább a Tiszáig : onnét meghajlott, Cepla (Tepla) folyó mellett egész Gál-Szécsig.*) Mit látunk ebből ? Esztergom, a fejedelmek székhelye, 1000-dik évben határerösség, s egész Egerig, s Gál-Szécsig len­gyel birtok ? Ily közeli tanúbizonyságnak igen nehéz ellent­mondani. IIa tán téved is némely események elbeszélésénél, mint minden krónikás, de a határ ezen jelölését csak nem találhatta fel magától. Ezen állítás a hitelesség bélyegét viseli ; s földrajzilag helyes. Cepla patak neve egészen megfelelő az azon vidéken élő sárosi és zempléni kiejtésmódnak. „Castrum Galis" vagy Galli név megegyezik a mai Gál-Szécscsel. De talán van hazai bizonyságunk, mely ezen lengyel ha­tárvonást kétségbe vonná ? Igen vau, s éppen ez az, a mi engem azon állításra vezetett, hogy a szlávföld 998-ban már magyar kézen volt.**) Mert ezen évre teszi Turóczy krónikája Kupa lázadását Dunántúl, s legyőzését a í e 1 f ö 1 d i e к által. Ezek összejöttek a Duna éjszaki partján, hol a Garam abba beleömlik. Következőleg a helyzet és katonaság arra mutat, hogy már ekkor a szlávföld­nek magyar kézen kellett lennie. — Mindezen bizonyságoknál *) Nam termini Polonorum qd litus Danubii ad civitatem Strigonien­sem terminabantur ; dein in Agriensem civitatem ibant j demum in fluvium, qui Tizia nominatur, cedentes regyrabant juxta fluvium, qui Cepla nuucu­patur, usque ad Castrum Galis, ibique inter Ungaros, Ruthenos et Polonos finem dabant. Momim. Poloniae hist. Bielovszki T. I. Lwov, 18G4. p. 505. **) Ez vonatkozás czikkírónak Sasinekkel való polémiájára, mely­ben ez állítást vitatta, s mely említve van jelen czikke elején is.

Next

/
Thumbnails
Contents