Századok – 1868

Pesty Frigyes: Kanitz F. „Serbien” czímű művének ismertetése 494

496 modorban szól, — figyelembe veszi különösen a római régiségeket, számos botlásokat megigazít, melyek mostanáig is jeles munkákban előfordulnak, Midőn szerző a Dunát Belgrádtól a Vaskapuig leírja, és e vadregényes, Európában párját ritkító vidék természeti nagyszerűségét, a Greben-szoros, az Izlaz, Kazan, Tachtália és Babakaj veszedelmeit lelkünk előtt feltünteti, midőn az egyes szirtekhez és várromiadékokhoz tapadt mondákat, az itt a régi és újabb korban eljátszott történeti eseményeket kiemeli, midőn rá mutat, hogy a népek közti közlekedés könnyítésére mily erőlködések történtek eddig, és miféle vállalatok vannak még kilátásban : valóban azt kell mondanom, hogy Kanitz nemcsak Szerbia, de részint Magyarország ismertetéséhez is hozzájárult. A munka hatodik és utolsó fejezete sok tekintetben a legérdekesebb, mert ez különösen a miveltségi tényezőknek van szentelve. Kezdvén az ország földiratával és ethnographiájával, és a vitéz szerb nemzet történetével egész napjainkig, a midőn a török szerb várak átadása iránti diplomatikai alkudozások ismét egész Európa figyelmét rá vonták ezen kis országra : tárgyalva találjuk itt az állami jogot és közigazgatást, a hadsereget, közlekedést, földmivelést és ipart ; a pénzügyet, kereskedést és bányászatot, — kiemelvén azt a befolyást, melyet erre a mult századi rövid osztrák foglalás tön. Az igazságszolgáltatás, vallás- és ok tatási-ügy szintén számos adatokkal gazdagítja ismeretcinket, és tanúságot tesz azon szép haladásról, melyet a szerbek az utolsó évtizedekben az európai cultura felé tőnek. Kétségkívül lesznek némelyek, kik midőn nekik szerb irodalomról, szinmüvészetről, zenéről sat. akarunk szólni, — midőn szerb építészetet, szobrászatot, festészetet emlegetünk : indokolatlan mosolygás közt azt hiendik, hogy mindezt egykét lappal el lehet végezni ; holott nem is említve a költészeti irodalmat, mely minden teljes kifejlődését még el nem ért nemzetnél a többi ágaknál aránytalanúl nagyobb szokott lenni, mcltán kiemelhető, hogy Szerbiában a tudományok egyes szakaiban is becses munkák jelentek meg. A fáradhatlan Safarik, Velencze levéltári kincseiből gazdag okmánygyűjteményt állított össze Szerbia története számára, — rövid két holnap alatt 550 okmányt másolt, és még azon kivül számos kivonatot készített. Gróf Tucsics Mcdo a szerb kormány támo-