Századok – 1868

Pesty Frigyes: Kanitz F. „Serbien” czímű művének ismertetése 494

497 gatása mellett a raguzai levéltárakból szintén állított össze okmány gyűjteményt. Nikolajevics szorgalmas búvárlatokat tett a Kommenusoktól származó szerb családokról ; a szerb czárok genealógiáját közölte Szerecskovics, a ravaniczai évkönyveket Sabcsanín, a szerb zárdákat ismertette Milicsevics Milan, míg az újabb történethez, példáúl a szerb történethez az osztrák háború alatt is, forrásokat gyűjtött Novakovics István, Kara György történetéhez Arzenijevies Batalaka — szerb, orosz és franczia levéltárakból. Mint jogtörténész kitűnik dr. Kristics, ki terjedelmes és alapos vizsgálatot tett a régi szerb törvényhozás tekintetében, és ezáltal nagyfontosságú járulékkal gazdagította Kelet-Európának közjogi történetét a középkorban. A már említett Safarik János számos érmészeti és régészeti munkát is ,tett közzé, melyek Szerbia történetét világosítják. Az erkölcstudományi téren a bel grádi metropolita Michail tűnik ki, mint a szerb egyház első korszakának történetírója ; lladzsics figyelmet ébresztett a szerb népnevelésröl irt közleményivel, valamint Sretenovics mívelödés-történeti értekezéseivel. Vuk Stefanovics Karadzsics érdemeit a nyelvészet körül nem kell részleteznem, azok Európaszerte el vannak ismerve; és ö méltó utódra lelt tanítványában Danicsies Györgyben, a ki most a szerb nyelv legalaposabb ismertetője, és éles itészeti szelleméről számos munkában tett tanúságot. Novakovics Stoján különösen az irodalomtörténet terén működik. A jogtudomány terén találkozunk dr. Tkalac E. J. kitűnő, Szerbián kívül ugyan, de a szerb kormány támogatása mellett megjelent munkájával : „Szerbia herczegségnek álladalmi joga." A közgazdászat tudománya sincs elhanyagolva : ezen ág ugyanis Csukics pénügyminiszter és Jovanovics Y. által szorgalmasan miveltetik. A szerb statistica megalapítójának Gavrilovics senator tekinthető. A természettudományok körének dr. Pancsics adott nagy lendületet, nemcsak azáltal, hogy a Marinkovics által megkezdett földtani kutatásokat folytatta, hanem azáltal is, hogy Szerbia füvészetét tette tanúlinányainak különös tárgyává. Ha munkáit előszámlálnók, bizony sok kétkedő véleménye jobbra fogna fordulni. De az eredeti dolgozatokon kívül szerb szomszédaink helyes irányát jellemzik azon fordítások is, melyek a külföld remek munkáit szerb nyelvre áttették. így Horatiust lefordítva faláljuk