Századok – 1868

Szabó Károly: Igaz-é hogy a kárpátalji felföldet nem Árpád hanem Szent-István foglalta el? - 475

479 inti, hogy ne lépjen be Rómába, hanem menjen vissza, s térjen be Kaziíbir (Krescimir) horvát- és tótországi királyhoz, s annak orgyilkosait boszúlja meg ; de e parancs mellett az angyal Attilát azzal az ígérettel is megbiztatja, hogy idővel egy utódja Rómába megy, is ott a Jézus koronát fog neki adatni. Attila erre csakugyan Venéczia városába megy, ott egy új várost épít, melyet a maga nevéről Aquiléjának nevez, ezután bevonúl Horvát -és Tótországba, annak lakosait legyőzi és meghódítja. Innen átkel a Dráván, s a gyönyörű földet elfoglalja. Minthogy pedig serege azon huszonöt esztendő alatt, hogy keleti Magyarországból kijött, nagyon megfogyatkozott, s ezen igen elbúsúlt : elhatározza, hogy egész serege házasodjék össze a horvát- és tót leányokkal, s maga is egy fejedelmi leányt nőül vesz. Ezután átkel a Dunán, s annak síkságát elfoglalja : a tót- és horvátországi király e közben Spalatróban (in Sipleth) mulatozván. Végre meghódítja a Tiszántúlt is, a földeket az ország nagyjai közt fölosztja, s rendelkezik, hogy ha neje gyermekeket szülend, utódja az első-szülött legyen. Neje csakugyan szült fiút, kit Kálmánnak (Colummen) nevezett, s ki Horvátországból házasodott. Attila halála után fia Kálmán, s ennek halála után fia Béla uralkodik, ki visszatér Aquilejába, s ott a konstantinápolyi császárságból görög leányt vett nőül1); de azután ismét hazajött Slavoniába, melyet nagyatyja (Attila) Ungariának nevezett ; itt született fia Jesse (Gyejcs), kinek neje Ethlegida (Adelaid) a lengyel fejedelem Mesko (Micziszláv) testvére volt. Ez a Jesse aztán megkeresztelkedik. Nem szükség hosszasan fejtegetnem, mily hitelt érdemel e krónika ismeretlen férczelője, ki Attilával hódíttatja meg Horvátországot, mely csak a VII-dik században keletkezik ; ki Krescimir horvát királyt Attilával egykorúnak, Kálmán királyt Attila fiá') Itt, úgy látszik, az 1173-tól 1196-ig uralkodott III. Béla királyról rémlett valami a lengyel barát eló'tt, kinek Mánuel keleti császár csakugyan neje testvérét Annát adta nó'ül. Ezen körülményből, valamint abból, hogy a lengyel compilator Kálmán királyt, Horvátország meghódítóját, ki 1114. halt meg, egyenesen Attila fiának hiszi : lehetlennek tartom, hogy e krónika a XII-ik században lett volna írva, mert ez esetben bármily tudatlan barátról is bajos feltenni, hogy a vele egy században ólt Kálmánról ily képtelenséget írt volna. Az én hitem szerint e férczmü legfeljebb a XIII. század vége felé lehetett szerkesztve.