Századok – 1868

Szabó Károly: Igaz-é hogy a kárpátalji felföldet nem Árpád hanem Szent-István foglalta el? - 475

480 nak, Bélát Kálmán fiának, s szent István atyját Gyejcset, a X-ik század végén megkeresztelkedett magyar vezért, Béla király fiának hirdeti. A krónika negyedik fejezete Hartvik 4. és 5. fejezetéből van kivonva ; az 5. és 6. fejezetben a Sylvester pápa által adott magyar korona története van leirva Hartvik 9-ik fejezete után, megtoldva lengyel források vagy]monda után, annak bő fejtegetésével : miért kapta szent István és nem a lengyel Meskó a pápától a koronát? A lengyel fejedelem kudarczának szépítésére van koholva az Attila és a Jézus által küldött angyal közt Róma alatt történt jelenet, melyről már emlékeztünk. Egyébiránt a lengyel compilator Hartvikkal együtt tévedésben van, nem tudván, hogy szent István korában nem Meskó (Miciszláv), hanem Boleszláv uralkodott a lengyel földön (992—1025). A krónika 7-ik fejezetének néhány első sora Hartvik 10-ik fejezetének rövid kivonata. Ezután következik hosszadalmasan leirva a lengyel fejedelem Meskó összejövetele és barátságos békekötése sz. Istvánnal, Esztergom mellett. Itt jön elő a lengyelföld határának kérdéses leirása, e szavakkal : „Ki is (Meskó) egész seregét összegyűjtve, Esztergom elébe mene a királyhoz, s ott Lengyel- és Magyarország határán ütteté fel sátrait. Mert a lengyelek határai a Dunapartjáig, Esztergom városig terjedtek, azután Eger városához húzódtak, a Tisza nevezetű folyóig nyúlva, és visszafordúltak a Cepla (Tepla=Tapoly) nevezetű folyó mellett Sóvárig1), s ott volt vége a határnak a magyarok, ruthének és lengyelek között." A krónika 8-ik fejezete Hartvik 15. és 16. fejezetéből, a 9-ik fejezet Hartvik 16. és 18-ik, a 10-ik ugyancsak 19. és 21-ik fejezetéből van böngészve, megtoldva óriási tévedésekkel, hogy t. i. szent István neje, Imre herczeg halála után szülte Leventét, ezután Pétert, s harmadik évre Bélát, s hogy e nő Béla születése után hat hónapra meghalván, ez után vette nőül szent Ist') Endlicher kiadásában i. h. 72. 1. Castrum Salis, Bielovskinál i. h. 504.1. Castrum Galis áll, a mi Záborszky helytelen magyarázatja szerint G á 1-S z é e s e t jelentoné. Azonban, hogy a lengyel compilator itt Sévárt akarta értetni, bizonyos abból, hogy ezen fejezet végén az áll, hogy a lengyel fejedelem elbúcsúzván sz. Istvántól, „in Castrum Salis perrexit", a mi Bielovski kiadásában is igy áll.