Századok – 1868

Zsilinszky Mihály: Szláv történelmi szemle 47

48 történetírónknak — Béla király névtelen jegyzőjének kora,annyi vitatás és küzdés után mai napig sincs a tudomány teljesen meggyőző érveivel elhatározva és eldöntve, nemhogy adatainak becse birálatilag igazolva s ezek gyöngyei a salaktól teljesen tisztázva volnának, s hogy középkori régibb forrásokból eredt krónikáink szövegének egybevetését, kitisztázását s párhuzamos bírálati kiadását még mindig a jövőtől kell remélnünk*)" S éppen ezért, mert ez óhajtott idő még nem következett be, s forrásaink becse s némely adataik hitelessége mindeddig nincs kétségen felül helyezve : nem zárhatjuk el szemeinket — igénytelen nézetem szerint — más nemzetit és nyelvű irók olyszerti közléseitől, melyek éppen azon homályos korra vonatkoznak s valamely kérdés tisztábahozatalát elősegíthetik. Egy ilyen czikket óhajtottam ezúttal bemutatni Záborsky Jónás szláv történetírótól, mely a fentebb említett „Matica" évkönyvében ily czím alatt jelent meg: „Mikor egyesíttetett a szláv föld Magyarországgal?" —Minden félreértés elkerülése végett előre kell bocsátanom, hogy itt „szláv föld" alatt Magyarország felföldjének azon része értetik, melyet a Vág vidéke képez, a mely tehát részint Cseh-és Morva-, részint Lengyelországgal volt határos. E vidék elfoglalását Záborsky — alább előadandó módon — az 1025-dik évre teszi. Hogy ez előadás lényegesen különbözik a mi történetíróinkétól : első tekintetre is nagyon szembeszökő, mert a mint tudjuk, Horváth M., Szalay L., s más történetíróink azon vidék elfoglalását Zuárd, Kadocsa és Hubának tulajdonítják, és pedig még a bonalapításkor, Árpád idejében. Ezen előadások alapjául leginkább Béla király névtelen jegyzőjének közlése szolgál. Záborsky azonban görög és szláv források után igyekszik kimutatni, hogy e közlés hibás ; s előadása végén egész diadalérzettel (!) kiált fel: „Vájjon mikor fog már győzni az igazság a mindenkép feltartogatott hazugság fe • lett? Hisz az általam hirdetett igazságot már előttem vitatta Szklenár pozsonyi tanár Katona ellenében. „Vetustissimus Magnae Moraviae Situs" ában ugyanis kimutatta, hogy a vágmellékieke *) Béla király névtelen jegyzőjének eddig megjelent kiadásaihoz újabban érdekes jegyzeteket tett ifj. Kubínyi Ferencz, az általa kiadott „Árpádkori okmánytárban." Zs. M.