Századok – 1868

Botka Tivadar: Tájékozás az eltűnt magyar Valkóvármegyéről 453

463 с h a u к a P а с у n t h a sat ; melyekre nézve a szaktudós nyel­vészekre bízom a beosztást az illető nemzetiség számára A mi pedig a szláv nemzetiséget illeti : a pápai számadások szerint a három pécsi püspöki egyházi kerületben még igen gyér a két­ségtelen hangú szláv helynevek száma ; de több a Száva felé hajló vidéken, különösen a Szekcsöi Herczeg, Lekcsei Sulyok és Mikolay családok birtokain: azonban itt is csak szórványo­san jönnek elő. Már említettem, hogy Valkó megye, mint a magyar biroda­lom marchiája, honvédelem tekintetében hivatva volt tömörült ma­gyar lakossággal benépesítve lenni, és azt a fennebbi adatok sze­rint, ugy hiszem, be is bizonyítottam. De a nagy főúri családo­kat más is édesgette Valkó megyébe ; -nemcsak a természet ado­mányinak mindennemű bősége, gazdagsága, hanem a vidék bá­joló fekvése is, mely a három nagy folyó : a Duna, Száva, Dráva, s a számos kisebb folyók, tavak ligetek körül élvezetes tanyául kínálkozott. Nem csoda hát, hogy a legkitűnőbb magyar nemzet­ségek itt választottak magoknak állandó székhelyeket; az eredeti honfoglaló nemek sorából a Chaak, Loya, Leus, Lypo, de külö­sen a vegyes királyi ház korában öt ilyen állandó főúri családja volt Valkó megyének, u. m. az Újlaky, Garay, Maróthy, Koroghy és'Mikolay család. Ezek mellett még nevezetesek voltak a Zayak, Lekcsei Sulyokok, Gibárti Keserűk. Az előkelő, de ott nem szé­kelő birtokosok számába tartoztak még a Gerébek ésPerényiek: mindkettő nádori család, a Szekcsöi Berezegek, a Héderváryak és Bánffyak, a Csáktornyai Ernust vagy Hampó és az Enyingi Török család sat. Gazdag anyag azoknak, kik geneologiát, heral­dikát és biographiát választottak studiumúl. Feladatom ezektől távol tart, és csak a nagyok székhelyein kívánok vázlatos kis szemlét tartani. Két Újlak volt, mint fenebb láttuk : egyik a Garáké, másik az Újlakyaké. Azt, mely a Porta Hungarica előtt a magyar biro­dalom marchiájában feküdt, egykor a Mohor család bírta : s mag­vaszakadtán, IV. Béla király a Cbaak nemből származott Do­mokosnak adományozá, azon örömében, hogy ez hírül hozta Ist­ván fiának születését. A Loya ága, mely az utolsó Mohor után ősi örökséget követelt, perbefogta a Chaakot.Egyesség lett a vége, melyszerint Újlaka Chaakok számára, a Mohorunokaya nevű jó-

Next

/
Thumbnails
Contents