Századok – 1868

Botka Tivadar: Tájékozás az eltűnt magyar Valkóvármegyéről 453

456 Nem mulaszthatom el egyébiránt megjegyezni, hogy mi­dőn a mohácsi korszakbeli határokat említém, ezalattValkónak az Árpádházi és Anjou királyok idejében létezett határait nem értettem ; mert visszamenve a XIII. és XIV. századokba, a me­gye határai tágabbak voltak. Különösen Szeréin és a Duna fe­löl nemcsak Újlak (llok) hanem még túl rajta is, Szilas, Nagy-Ola­szi (most Koller szerint Mangyalos, régen Franca Villa), a Száva felöl pedig Marót (Koller szerint most Morovics) Valkókoz tartoz­tak. Újlakot illetőleg két döntö érvet hozhatok fel annak Szerém­hez való tartozása iránt. Egyik azon 1263 és 1283-ki okmányokból foly, melyek szerint Újlak a valkómegyei Mohor Unokoya nevü jó­szágok keretébe foglaltatott, és annak első szerzője Domokos, a Chaak nem tagja (de genere Chaak) valkói nemes birtokosnak czímeztetik. Másik érvemet Újlaknak a pécsi püspöki megyéhez tartozásából vonom le. Valamint ugyanis a szerémi püspöki me­gye, alkotásától, a XIII. század elejétől, a Száván inneni és túli egész Szerémségre volt kiterjesztve; (Citerior et Ulterior Sirmia, a pápai bulla szerint), úgy viszont azon három esperesség, me­lyek a Dráva és Duna jobb oldalán a pécsi püspöki megyéhez már szent István korától tartoztak, úgymint a valkói, eszéki és niarchiai arcbidiaconátusok mintegy 140 anyaecclesia és plé­bániával, és a hozzájok való filiális helyekkel, Valkó megye te­rületének kétségtelen részeit tették. A vaticani levéltárban fenii­maradott pápai dézmaszámadások, melyek 1332-től 1335-ig ke­letkeztek és a nagyszorgalmú tudós, lelkiismeretes Koller pécsi prépost által pontosan leírattak, két Újlakot tartalmaznak : egyik a -Marchia esperességben feküdt, másik az eszékiben ; amaz a Chákolc és Új laky ak székhelye, ez a Garayak birtoka volt, melyről ezen nemzetség roppant jószágainak egyik kerü­lete — districtus de újlak — vette nevezetét. Ép en ezen okoknál fogva Marótot is, a marchiai esperes­ségbe kebelezett anyaecclesiát és vidékét, a Száva és Báza (Bosut) folyók közti szigetet a XIII. és XIV. századokban Valkó megye alkotó részének állítom, habár már utóbb Mátyás alatt, midőn a Maróthyak kihaltával ezen birtok a királyi fiscusra szállott, Szerémhez számíttatott. Az iménti három esperesség azonban a körülbelől 140 anyahelylyel nem merítette ki Valkó egész területét, mert a

Next

/
Thumbnails
Contents