Századok – 1868
Botka Tivadar: Tájékozás az eltűnt magyar Valkóvármegyéről 453
456 Nem mulaszthatom el egyébiránt megjegyezni, hogy midőn a mohácsi korszakbeli határokat említém, ezalattValkónak az Árpádházi és Anjou királyok idejében létezett határait nem értettem ; mert visszamenve a XIII. és XIV. századokba, a megye határai tágabbak voltak. Különösen Szeréin és a Duna felöl nemcsak Újlak (llok) hanem még túl rajta is, Szilas, Nagy-Olaszi (most Koller szerint Mangyalos, régen Franca Villa), a Száva felöl pedig Marót (Koller szerint most Morovics) Valkókoz tartoztak. Újlakot illetőleg két döntö érvet hozhatok fel annak Szerémhez való tartozása iránt. Egyik azon 1263 és 1283-ki okmányokból foly, melyek szerint Újlak a valkómegyei Mohor Unokoya nevü jószágok keretébe foglaltatott, és annak első szerzője Domokos, a Chaak nem tagja (de genere Chaak) valkói nemes birtokosnak czímeztetik. Másik érvemet Újlaknak a pécsi püspöki megyéhez tartozásából vonom le. Valamint ugyanis a szerémi püspöki megye, alkotásától, a XIII. század elejétől, a Száván inneni és túli egész Szerémségre volt kiterjesztve; (Citerior et Ulterior Sirmia, a pápai bulla szerint), úgy viszont azon három esperesség, melyek a Dráva és Duna jobb oldalán a pécsi püspöki megyéhez már szent István korától tartoztak, úgymint a valkói, eszéki és niarchiai arcbidiaconátusok mintegy 140 anyaecclesia és plébániával, és a hozzájok való filiális helyekkel, Valkó megye területének kétségtelen részeit tették. A vaticani levéltárban feniimaradott pápai dézmaszámadások, melyek 1332-től 1335-ig keletkeztek és a nagyszorgalmú tudós, lelkiismeretes Koller pécsi prépost által pontosan leírattak, két Újlakot tartalmaznak : egyik a -Marchia esperességben feküdt, másik az eszékiben ; amaz a Chákolc és Új laky ak székhelye, ez a Garayak birtoka volt, melyről ezen nemzetség roppant jószágainak egyik kerülete — districtus de újlak — vette nevezetét. Ép en ezen okoknál fogva Marótot is, a marchiai esperességbe kebelezett anyaecclesiát és vidékét, a Száva és Báza (Bosut) folyók közti szigetet a XIII. és XIV. századokban Valkó megye alkotó részének állítom, habár már utóbb Mátyás alatt, midőn a Maróthyak kihaltával ezen birtok a királyi fiscusra szállott, Szerémhez számíttatott. Az iménti három esperesség azonban a körülbelől 140 anyahelylyel nem merítette ki Valkó egész területét, mert a
