Századok – 1868

Botka Tivadar: Tájékozás az eltűnt magyar Valkóvármegyéről 453

457 bosniai püspöki megyéből is még nevezetes-számú helyek Valkóhoz tartoztak. Különösen odavalók voltak Gara város, Diakóvár, a Mikolay, Szekcsőy, Herczeg és Lekcsei Sulyok családok birtokában levő egyes helyek. Összevéve ezeket, alaposan mondhatom, hogy Valkó megye a sürttn benépesített megyék közt foglalt helyet ; a mi nemcsak kitűnő termékenységének eredménye volt, hanem a mit rendeltetése is magával hozott, mert ez volt a keleti birodalom felöl a Porta Hungarica és a magyar birodalom marchiája, a mely kapún vezette ki a rőtszakállú Fridrik császár a Szentföldre menő kereszteseket ; de szintén ezen kapán törtek be a tatárok is Rogerius bizonysága szerint hazánkba. Az itten felvett tárgynak, Valkó területének bővebb ismertetését későbbre tartva fenn, átmegyek az ezen földet lakó nemzetiségek vizsgálatára. Már fennebb állítám, hogy Valkó megye köznépének nagy többsége magyar volt, — szólok tehát a valkai magyarokról. Midőn a magyar nemzet a IX. század végén és a X. elején e hazát elfoglalta, már akkor Constantin császár bizonyítása szerint egy része a Duna és Száva közt foglalt helyet. Eszék táján a czikátori apátsághoz tartozó izmaeliták és bessenyők laktanak. Hogy mind e két nemzetiség magyar volt, magyar nyelvet beszélt, történetnyomozóink a szomszéd görög irók tanúságával igazolják. Igy a XII. században élő Cinamus világosan mondja, hogy a Szerémségben a Mózes törvényeit és a persák vallásos fogalmait követő pogány magyarok laknak, kiket ő chalisiusoknak keresztelt el. A bessenyők rendeltetése hazánkban, a határszéleket őrizni volt, és mikép Soprony felől az osztrákokra, úgy Valkóban a görögökre és szlávokra őrködni a marchia czéljával öszhangzásban állott. De a legerősb érvet a Valkóság magyar nemzetisége igazolására a tiszta magyar hangzatú és értelmű helynevek adják. Nem kimerítő sorát terjesztem elő itt a valkómegyei helyneveknek, hanem mégis annyit akarok elszámlálni, amennyi állításomnak alaposságot kölcsönözhet. Hiteles okmányok alapján tehát ily magyar helyneveket gyűjtöttem egybe : Valkó városának 1231 és 1244-ki kiváltságlevelében a vár közelében fekvő falu Harsan nevet viselt. Körülte még