Századok – 1868

Garády: Horváth Mihály kisebb történelmi munkái IV. kötet 327

•310 Buda ilyetén elfoglalása külföldön is nagy hatást okozott; s kivált a német fejedelmeket Ferdinánd segítésére hajlandóbbakká tette. A török hűtlen szószegése Fráter György politikájában is nagy fordulatot szült. Úgy látta, hogy az ország, a külföld által az eddiginél nagyobb segélylyel támogattatva, ezentúl biztosabban fennmaradhat Ferdinánd, mint Izabella kezén : minélfogva 1541 végén Gyaluu Erdély átadása iránt Ferdinánddal szerződést kötött. A viszonyok azonban most nem javasolhaták annak végrehajtását ; mert Joachim, a Buda visszavételére beküldött német had vezére, mihelyt értesiile, hogy mintegy 35 ezernyi török sereg útban van Buda megsegítésére, mintha csak országot látni jött volna be, sietve visszavonult. Ekudarczos viszszavonulásnál is elkeserítőbb hatású volt az, hogy Ferdinánd a nagytekintélyű Perényi Pétert, a hadi tanácsosok vádaskodásai következtében, azon gyanúból, mintha a törökkel fondorkodnék, a táborban elfogatta s Német-Ujbelytt börtönbe vettette. Mindez fölöttébb megingatta Fráter Györgynek Ferdinánd iránti különben is igen gyönge, bizalmát, miért is azontúl a szultánnál hűsége színlelésével, a basáknál ajándékaival tigyekezett helyreállítani az elébbi viszonyt, mert minden tudósításai oda mutattak, hogy 1543-ban Szulejmán ismét személyesen jövend az országba. E hadjárat meg is történt. Fráter György, a szultán parancsa szerint, élelemszereket adott a török seregnek, a mi mód felett boszantá Ferdinándot : de a remete is őszintén fölfedezé neki a szerepet, melyet a török irányában játszani kénytelenittetett. Ferdinánd bizalinatlankodék ugyan iránta, de a remetének ezenkori egész magaviselete minden kétséget kizár, mikép őszinte szándoka volt az országot Ferdinánd kezére bocsátani, de csak akkor, l a őt oly helyzetben, úgy felkészülve látja, hogy a töröknek sükeresen ellentállhasson, nehogy különben, a hazát megmenteni óhajtván, annak végromlását siettesse. És ezeu ellentálláshoz nem csekély remény mutatkozott, mert a francziával kötött crespyi béke után Károly császár is hajlandónak mutatkozott hadjáratot intézni a török ellen, s 1545. elején a wormsi birodalmi gyűlésen tétetett is ez ügyben lépéseket, de az egyházi bonyodalmak miatt, foganatlanúl. E remény meghiúsulta Fráter György politikai irányában 23*