Századok – 1868
Eötvös Lajos: A pápai nyomda története. 1577-1867 - 310
•310 Legelső шй, mely a pápai nyomdából Huszár keze alól kikerült, a heidelbergi káté legkorábbi magyar kiadása. Feltalálható ennek egy példánya a pápai ref. collegiumi könyvtárban В. XII : 5. jegy és 6555. szám alatt, mely nyolcadrétben A—Z ívig terjed, lapszámozás nélkül. Hiányzik belőle néhány ív s épen az első is, mely pedig a czimet, ajánlást és előszót foglalván magában : czélunkra leghasználhatóbb volna. ') А К ív 5-dik levelén kolophon gyanánt ez áll : „Papán nyomtatott, Bőit első honac 13. napian Anno. M. D. LXXVII." Bizonyos tehát, hogy e munka Pápán jelent meg. -) А К ív 6-ik levelén egy imakönyv kezdődik e czímmel : „EGYNEHÁNY KERESTYENI IM-adsagok , mellyec közöl nemellyeckel akar kijs magan való imadkozasban könyöröghet az VR Istennec, nemellyickel kedig à közönséges szent gyülekezetben élünc. Szent Mathenal XXVI. reszeben. Vigyázzátok es imádkozzatok hogy à kesertetbe ne mennyetec", s e czim után különféle alkalmakra hosszabb s rövidebb könyörgések következnek. Ez imakönyvvel közvetlen összefüggésben van : „Az Hiv Olvasoknac" irt utószó, melyben a többek közt ez olvasható : „ . . . a kik azért nem ilyenec (ember-rágalmazók) azoc io neuen veszic é kis munkát, melly vtan Istenec segitsegeböl hamar iidőn mástis boczatunc ki." Ez Ígéretből, valamint ennek előzményeiből határozottan mondható, mikép ez a legelső pápai nyomtatvány. a) Ritkaságát bizonyítja az, hogy sem Sándor István nem említi „Magyar Könyvesház"-ában (Győr, 1808. 8-г.), sem a Cornides, Széchenyi és Teleki-könyvtárak jegyzékében nem fordul elő. sem szaktudósaink közül nem tud a pápain kivül több példánynak létezéséről senki, és igy azt méltán egyetlennek tarthatni. Megjegyezhetjük itt, hogy ugyanezen fordítmányú ') Ily csonka levén , tévedett Tóth Ferencz 1808-ban, midőn ennek titulusát közölte Püspökök élete 28. 1., miután a könyv ma ig. akkor leirt állapotában van, s igy czímlapja akkor sem volt meg.(?) ') Bizonyos lehet felöle Vári Szabó Sámuel is , ki Prot. Egyh. és Isk. Lap 1848. 57. sz. 1349. 1. kétségbevonni látszik e kiadás létezését. s) Lásd e müro nézve önálló közleményemet a Protest. Egyh. és Isk. Lap. 1866. évi 52. számában.