Századok – 1868
Révész Imre: Sinay Miklós magy. történetbúvár emlékezete - 296
298 Hogy ezen kivánatok valóban közországgyülésböl vették eredetűket, az is nyilván mutatja, bogy ö felségeik az azokra való válaszaikat és feleleteiket hasonlóképen országgyűléshez és pedig a november 21-dikén kezdődött korponai országgyűléshez ktildőtték, s maguk úgy akarták, hogy azok ezen országgyűlésen tárgyaltassanak ; a mi meg is történt" stb. . . . „Az általam kiadott többi okiratokról nem szólok, mert tartalmuk nyilván hirdeti , hogy országgyűlésből keltek. Hogy Mátyás föherezeg is Bécsben ez ügyben mindent Rudolf császárnak s az ö magyar udvari tanácsának tudtával s megegyezésével tett : az nyilván van mind Istvánfi Miklós históriájából, mind magokból a békekötés okmányaiból" stb. Távol vagyok attól, hogy akár Sinaynak, akár másnak szavára vakon esküdjem s dönthetleneknek tartsam nézeteit, kivált miután mindnyájan tudjuk, hogy már Bél Mátyás megjegyzette a Závodszky naplójának idézett pontjához, hogy az abban említett követség egészen sikertelen volt, s a császár és Mátyás föherezeg nem is tudtak arról semmit sem, hanem csupán a tanácsosok müve volt az egész — Istvánfi szerint. Pethö Gergely és Bethlen Farkas, kiknek müvei az Istvánfiéval együtt, a Bocskay dolgaira nézve is, majdnem forrásokúi szoktak tekintetni, ama követséget egyenesen Mátyás herczeg tudtával, söt eszközlése következtében létrejöttnek nyilvánítják ugyan, de merőben eredménytelennek tartják ; sőt Bethlen még azt is határozottan állítja, hogy Bocskay a követeknek Kassáról történt visszautasítása után indúlt Szerencsre és hirdeté ki oda april 17-re az országgyűlést. Ámde Sinay mindezeket jól tudta ; ő előtte bizonynyal nem volt ismeretlen sem a Bél Mátyás megjegyzése, sem az Istvánfi, Pető vagy Bethlen müve, s említett véleményét mégis bátran és határozottan ki merte mondani, a mi mutatja, hogy ő nem volt az adatok egyszerű registrálója, hanem éles bírálattal és egybevetéssel mérlegelte még a források értékét is. A Sinay által közlött legelső okmány felett ezen czím áll : „Arról való articulusok, micsoda conditiókkal kívánta Bocskay István fejedelem a mellette lévő magyar nemzettel együtt, 1605. esztendő elein felséges Rudolf császár és királylyal az egyességet vagy megbékéllést, és azokra felsé-