Századok – 1868

Szabó Károly: Igaz-é hogy a kárpátalji felföldet nem Árpád hanem Szent-István foglalta el? - 282

292 dének egész a Mátráig ahoz és igy a cseh államhoz tartoztát törekszik bizonyitni. Világos, hogy a vitatott kérdés tisztába hozatala és eldöntése a Palacky által közlött okirat hitelességének, s az abban foglalt adatok helyes értelmének megállapításától függ. Azért lássunk hozzá e korántsem nehéz munkához. A prágai püspökség 978-dik évi eredeti hiteles alapító oklevele nem létezik, és igy a prágai püspöki megye eredeti határainak kijelölésére nézve Palacky és társai csak IV. Henrik császárnak 1086-ban, több mint 110 év múlva, kelt megerősítő okleveléből kénytelenek okoskodni, melybe, állításuk szerint, I. Ottó császár és VI. Benedek pápa 973-diki alapító levelének határkijelölése szóról szóra be lett volna igtatva. Úgy de még IV-dik Henrik ezen 1086-diki oklevele sem létezik, sem eredetiben , sem hiteles átiratban, sőt még egész terjedelmében szóról szóra leirt egyszerű másolatban sem ; hanem ezen oklevélnek csak a prágai püspökség határairól szóló részletét bírjuk az 1125-ben elhalt Kozma prágai dékán, a cseh történetírás atyja, krónikájában, a szláv tudósok hite szerint szóról szóra beigtatva. Ezt tudva, úgy hiszem, hogy még a legelfogúltabb ember sem állíthatja , hogy a Kozma dékán krónikájába beigtatott sorokat , melyek a krónika többszöri másolóinak kezén keresztül kivált a helynevekre nézve tetemes eltéréseken mehettek át, épen oly kifogástalan okleveli hitelességűeknek lehetne és kellene elismernünk, mintha magokat a 973-diki eredeti oklevél szavait olvasnók. Ezt annyival kevésbbé követelheti tőlünk Palacky , minthogy a Kozmánál olvasható határleirást ő maga is kellő rendben nem lévőnek s egy részben érthetetlennek tartja, sőt épen a vitatott kérdésre nézve legfontosabb helyen az első fogalmazót bizonytalan tapogatózással vádolja, azzal mentegetvén, hogy hijába ! az első fogalmazónak nem állottak tábortörzskari térképek rendelkezésére. Mire szabad legyen röviden anynyit megjegyeznem, hogy ha valósággal a 973-dik évi eredeti oklevél szövege feküdnék előttünk, arról meg lehetünk győződve, hogy abban a fogalmazónak az illető határhely ne vekre nézve ingadozást, tapogatózást senki szemére nem vethetne; mert az oklevélnek az illető területet bizonyosan ismerő szer-