Századok – 1868

Szabó Károly: Igaz-é hogy a kárpátalji felföldet nem Árpád hanem Szent-István foglalta el? - 282

293 kesztője tudta, akarta is az egyházmegye határait pontosan leírni ; a minthogy a régi földrajzra nézve az ily egyházi alapító okleveleknél hitelesebb forrást kivánni sem lehet, a mennyiben tudniillik magok az ily oklevelek nem koholtak, hanem kétségtelen hitelességű eredetiek. Ha pedig Kozma átirt sorainak ily kétségtelen hitelessége felöl, mint látjuk, magáuak Palackynak sem volt s nem lehetett rendületlen meggyőződése : ugyan hogy alapíthatta ennek egyetlenegy hibásan értelmezett helynevére (Műdre = Mátra?) II. Boleszláv roppant kiterjedésű cseh birodalmát ? Azonban, ám tegyük magunkat a szláv tudósok álláspontjára, mellőzzünk minden lehető kifogást és ellenvetést a Kozma krónikájában átirt szöveg hitelessége ellen, s olvassuk meg annak illető szavait minden elfogultság nélkül, s mit fogunk tapasztalni ? Azt, hogy magok a prágai egyházmegye határait kijelelő szavak határozottan ellenkezőjét bizonyítják annak, a mit Palacky és társai elfogúltságokban belölök ki akarnak erőszakolni. Ha még előbb e kérdésben netalán kételkedtünk volna, e szavakat olvasva lehetetlen meg nem győződnünk , hogy Magyarország kérdéses része valamint Sz. István idejétől fogva nem tartozhatott, úgy elébb 973-ban Gyejcs korában sem, és igy soha nem tartozott a prágai püspök hatósága alá. Hogy ezt kimutassam, nem szükség a prágai püspökség nyúgoti és éjszaki határainak leirását magyarázgatnom, mint a melyek hazánkon kivül, tisztán szláv fajú népek által lakott te rületekröl szólnak ; csak a keleti és déli határokról szóló tudósítást kell fejtegetnem, melyekben hazánk területe is érintve van. „Kelet felé — mond Kozma szövege — ezen folyók határai : a Bug tudniillik és a Stry, Krakkó városával s azon tartománynyal, melynek neve Vág, az említett városhoz, tudniillik Krakkóhoz tartozó minden vidékekkel együtt. Innen a magyat határszéleket hozzá adva, azon hegyekig terjeszkedve nyúlik, melyeknek neve Tátra." E szavak szerint a napfénynél világosabb , hogy a prágai egyházmegye hazánktól éjszakra a Tátra hegységig, az akkori s mai Magyarország határáig terjedt, és igy a magyar határszélek (Ungarorum limites) nevezet alatt nem Magyarország területének, hanem a leirt Krakkó vidéki szláv tartománynak Magyarországgal szomszéd szélei értendők.