Századok – 1868

Pesty Frigyes: A magyar nemzet mostohasága saját maga iránt 11

15 adott kiváltságait átirja; ennek nyomán rávezettetünk, hogy V. István 1270-dik évben IV. Béla királynak egy hasonló tárgyú levelét átirja, IV. Béla 1243-ban apja II. András levelét átirja, II. András pedig 1221-ben megerősíti Ш. Istvánnak, II. Géza fiának 1167. évi levelét. ') III. Istvánnak érintett esküje így hangzik: „Én István, Magyarország, Horvátország és Dalmatia királya, a szent keresztre esküszöm nektek hü sebenigoi polgáraimnak tartós békét ; nekem és fiamnak, vagy utódaiinnaka dózói ne legyetek, a mely grófot vagy birót a község és tanács választani fogja, azt megerősítem, és a régen hozott törvények szerint élnetek megengedem ; azonkívül a város révébe való járásért a király két részt, a harmadikat a város birája szedhesse az idegenektől. A tized a papságot illesse. Meg nem engedem szintúgy, hogy valamely magyar vagy idegen várostokban megtelepüljön, hacsak a ti akaratotok is hozzá nem járul. (In civitatem quoque vestram neminem Hungarorum vei alienigenarum habitare permittam, nisi quoque voluntas vestra expecierit.) „Ezen esküvel szórói-szóra egybeliangzik II. Géza esküje, melyet Spalato városnak tett 1142-ben, a magyarok kiszorítására nézve. -) Egy L. Leouzon le Duc által előszóval ellátott, állítólag egy ismert horvát népizgató tollából került franczia munka szerzője, Kálmán király esküjének szövegéből azt magyarázza ki, hogy Kálmán a horvátokkal mint hasonló felekkel szerződött. 3) Nem lehet, nem is akarjuk tagadni, hogy a magyar király hadjárata HorvátdTszágba oly befejezést nyert, mely a horvátok önérzetét legkisebbé sem sérté, azonban, hogy Kálmán hadjáratának szerződés lett volna vége, — szerződés, melyet felbontani is lehessen, azt nemcsak a késübbi századok czáfol ták meg, hanem kitűnt a közjogi viszonyokból már első királya') Endlicher : Monumonta Arpadiana és ifj. Kubínyi Ferencz а Magyar Történelmi Emlékekben, de Fejér is (II. 179 1.) Il(i7 évszámmal közli III. István esküjét. Azonban más helyen t. i. Róbert Károlynak egy átiratából közli ezen esküt 1109 évszámmal (Fejér Cod. dipl. VIII. 2 k. 351 lap.) ') Endlicher : Monumonta Arpadiana 379. 381 lap. Mások szerint 114:} évben, Kukuljevits I. 30 lap. Fejér II. 118 lap. Előfordul a magyarok ezen kizárása II. András 1207 oklevelében is. (Kukuljevics I. 39 és 40. lap, és a rn. Akadémia által kiadott Monumenta Hungáriáé líistorica. VI köt. 93 lap.) 3) La, Croatie et la confédération italienne, 215—217 Paris 1859.