Századok – 1868

Pesty Frigyes: A magyar nemzet mostohasága saját maga iránt 11

14 1609 évi pozsonyi országgyűlés e törvényt azon hozzáadással újította meg : hogy valahányszor a városbeliek jelen határozat ellen cselekednének, annyiszor a kir. fiseusnak fizetendő 2000 magyar forintnyi blintetésbeu marasztaltassanak el. Az ismételve hozott törvény csakugyan nem tartatott meg, a czivódások el nem maradtak, és már 1610-ben adatott be Thurzó György nádornál egy újabb panasz a németek ellen. „Ilyen becsületlink van az németh előtt — mondják a panaszlók, — hogy azt mondaná : nincsen nektek magyaroknak és tótoknak királyatok nem is leszen soha, nem is érdemiitek, mert árulók vagytok. Még azt is mondták, hogy ha az német harmadnapig függ az akasztófán és levágják, s felkölhet, tiszteségesb még is 100 tótnál stb." A német elem túlságos kegyeléséből származott aztán, hogy a magyarok „egyenjogúsítására" a fentebbi határozatot az 1655. évi 34. és 1659 évi 49-dik törvényekben is ismételni kellett. Beszterczebánya szász lakosai még csak a XVII. században engedtek magyaroknak és tótoknak helyet a városi tanácsban, hosszas vitatkozások után ; de fentartottak egy másik különös kiváltságot még ennél tovább is, mely abban állt, hogy a város piaczán, a Ring-en senkinek sem engedtetett meg valamely ház birása, a ki csak erősen ki nem mutatta, hogy ő tiszta szász származású, és hogy ő telivér szász polgár. Az ily kiváltságos polgár Ring-Bürgernek neveztetett. A mint a szászoknak feláldoztatott a magyar nemzetiség saját királyaink által, hasonlóan történt ez a horvátok irányában is, és pedig már a legelső érintkezés időszakától fogva ezen új acquisitióval. Már Kálmán király esküszik a horvátoknak, miszerint meg nem engedendi, hogy köztük magyar telepedjék meg, ha csak ők maguk nem akarnák. (Épen a miként ma a protestánsok kirekesztetnek Horvátországból. -) Ezen eskü nem cse kély szerepet játszik azon szabadalmakban, melyeket királyaink időről időre a horvátoknak adtak. Vegyük például Róbert Károly 1322. évi levelét, melyben V. István király Sebenigo város javára ') Győri történelmi és régészeti füzetek II. lc. 329—331 lap. 2) Lásd Kálmán király levelét a trawiakhoz. Kukuljevics : Jura Regni Croatiae I. 26 laj>. Lucius után.